Szolgálat 50. (1981)
Nemeshegyi Péter: Élet a Szentháromságból
lélek nevében — ő öntetett bensődbe. Urunk, neked ajánljuk e szolgádnak lelkét. Igaz, voltak bűnei, de nem tagadta meg, hanem hitte az Atyát, a Fiút és a Szentleiket, és hűségesen imádta Istent, a mindenség Teremtőjét. Ne emlékezzél meg, Urunk, bűneiről, hanem nagy irgalmadban nyisd meg számára az eget, és fogadd be szolgádat országodba.“ Életünk elején, életünk végén Krisztus keresztje és a Szentháromság vesz körül. De életünk egész tartalma is a Szentháromságból és Krisztus keresztjéből ered. Tömör, gazdag tartalmú mondatokban így fejezi ezt ki a 2. Vatikáni Zsinat: „A keresztény ember sok testvér elsőszülöttjének, a Fiúnak képmását öltvén magára (Róm 8,29; Kol 1,18), ,a Lélek csíráit' (Róm 8,23) kapja, és így képessé válik a szeretet új törvényének teljesítésére (Róm 8,1-11). .örökségünk foglalója' (Ef 1,14), a Szentlélek által az egész ember bensőleg megújul, míg el nem jut ,a test megváltására' (Róm 8,23): ,Ha bennetek lakik annak Lelke, aki feltámasztotta Jézust a halálból, ő, aki Krisztus Jézust feltámasztotta a halottak közül, halandó testeteket is életre kelti bennetek lakó Lelke által' (Róm 8,11). Krisztus feltámadt. Halállal legyőzte a halált, és nekünk életet adott, azért hogy, mint a Fiúban élő istenfiak, a Lélek által kiáltsuk: Abba, Atya!“ (Gaudium et spes 22) Az Atya, Jézus és a Lélek A zsinat e szavai Szent Pál gondolatvilágát tükrözik. De ennek a teológiának forrása magának Jézusnak istenélménye. „Dicsőítlek, Atyám, ég és föld ura!“ (Mt 11,25) — Jézusnak ez az imája minden magyarázatnál jobban fejezi ki azt, hogy miként élte meg Jézus az Istent. Számára az Isten „ég és föld Ura“, végtelenül fönséges, magasztos uralkodó. Akarata parancs, szava törvény, amelynek korlátlan engedelmesség jár. De ez az Isten egyben Jézus szerető Atyja: az „én Atyám" (Mt 18,35). önmagáról pedig tudja, hogy ő ennek az Atyának „szeretett Fia“ (Mk 1,11). Jézus a szó szoros értelmében az Atyával való viszonyából é I. János evangéliuma fejezi ezt ki legvilágosabban: „Én az élő Atya által élek“ (Jn 6,57). Jézus számára az élet olyan, mint egy forrásból mindig frissen patakzó kristály- tiszta folyam. Kiapadhatatlan forrása az Atya. Az Atya szereti és élteti Fiát. Jézus élete mindig friss adomány, örök találkozás. Itt tűnik fel már minden titok titka: az élet és a szeretet csodálatos azonossága. „Engem szeret az Atya“ (Jn 11,17), mondja Jézus. Tudja, érzi ezt a sze- retetet, létének minden ízével. Ez a szeretet az élete. És ugyanez a szeretet vezeti a halálba: „Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet“ (Jn 11,17). A szeretetból viszontszeretet születik. Jézus „az Atya által“ él, és éppen ezért „az Atyáért“ él. E szóval ajkán indul halálába: „Tudja meg a világ, hogy szeretem az Atyát, és végbeviszem, amivel Atyám megbízott“ (Jn 14,31). Mivel bízta meg az Atya Jézust? János evangéliuma így felel a kérdésre: „Azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy üdvösséget szerezzen a világnak“ (3,17). „Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen“ 68
