Szolgálat 48. (1980)
Eszmék és események - „Jöjj és kövess!“ (II. János Pál pápa)
Magyar Károly tudatosan mindent P. Hunya szellemében akart csinálni és csinált is. Nagy érdeme, hogy rendezte P. Hunya jegyzeteit. (A kispapoknak adott elmélkedési pontjai egy részét a Szolgálat 3 kötetben adta ki. Ma már a második kiadás is szinte elfogyott.) Magyar Károlynál az ötvenes évek vége felé fedeztek fel fehérvérűséget. Tudta, hogy menthetetlen. Amint mondotta, csak addig volt nehéz, amíg a halál gondolatát elfogadta. A szeminárium 25 éves jubileumán ő tartotta a lelkigyakorlatot. Kevéssel halála előtt betegszabadságra ment, amit a szeminárium betegszobájában töltött. Egy héttel halála előtt hullott ki kezéből a toll. A szeminárium ötven éves jubileumánál megállapodva, álljon itt néhány sor egy versből: „A kispap útja Krisztusig.“ A szeminárium egyik növendéke írta, egyik évkönyvben jelent meg, és a verset Sík Sándor is — aki sokszor tartott előadást a szemináriumban — elismeréssel nyugtázta: Megérintette lelkem Mosolygó május Miazmamentes fagytalan hite Akartam lenni selymesítö harmat Minden embernek fájó szívire Még gyermek voltam — virgonc vad gyerek De mert az Isten mindenkit szeret Csodák csodája érdemtelen Magához hívott egyszer engemet Futottam Hozzá kipirultan Kacagott Rá két csillogó szemem ... Adja Isten, hogy a szegedi szeminárium, amikor átveszi a Krisztushoz futó, kacagó szemű ifjút, a következő 50 éven át is úgy nevelje, hogy ha felveszi a Krisztushoz kötő szent ruhát, megtartsa egy életen át az idézett vers későbbi sorét: „le nem teszem ha vért is ontok...“ Marosi László „JÖJJ ÉS KÖVESS“ (Mk 10,17-22) Szeretnélek emlékeztetni benneteket magának Jézusnak találkozásaira kora ifjúságával. Az evangéliumok megragadóan örökítik meg beszélgetését egy fiatalemberrel. Azt olvassuk ott, hogy a fiatalember föltette Krisztusnak az egyik alapvető kérdést, amit a fiatalok mindenütt kérdeznek: „Mit tegyek... ?“ (Mk 10,17) — és pontos, beható feleletet kapott. Azután „Jézus szeretettel nézett rá, és azt mondta neki... Jöjj és kövess!“ (10,21) De íme, mi történik: A fiatalember, aki olyan nagy érdeklődést mutatott az alapvető kérdés tekintetében, „leverten távozott, mert nagy vagyona volt“ (10,22). Igen, távozott, és — mint a szövegösszefüggésből következtethetjük — visszautasította Krisztus hívását. 78
