Szolgálat 48. (1980)
Eszmék és események - „Jöjj és kövess!“ (II. János Pál pápa)
Ez a mély benyomást keltő esemény a maga tömör ékesszólásával néhány szóban nagy tanulságot fejez ki: lényegi problémákat, alapkérdéseket érint, amelyek semmiképpen sem vesztették jelentőségüket ma sem. Fiatalok mindenfelé fontos kérdéseket vetnek föl: az élet értelméről, a helyes életmódról, az igazi értékskáláról: „Mi tegyek...?“ „Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?“ Ez a kérdezősködés tanúsítja, hogyan gondolkodtok, milyen a lelkiismeretetek, a szívetek és akaratotok. Ez a kérdezősködés elmondja a világnak, hogy ti fiatalok különleges nyitottságot hordoztok magatokban a jó és az igaz felé. Ez a nyitottság bizonyos értelemben az emberi szellem „kinyilatkoztatása“. És az igazság, a jóság, a szépség iránti nyitottságban mindegyikőtök megtalálhatja önmagát, s bizonyos mértékig megtapasztalhatja ugyanazt, mint az evangélium fiatalembere: „Jézus szeretettel nézett rá“. Ezért mindegyikőtöknek azt mondom: figyeljetek Krisztus hívására, amikor halljátok szavát: „Kövess engem!“ Járj az én ösvényemen! Állj az oldalam mellett! Maradj a szeretetemben! Választás áll előttetek: válasszátok Krisztust, az ó életmódját, az ő szeretetparancsát. A szeretet üzenete, amit Krisztus hozott, mindig fontos, mindig jelentős. Nem nehéz látni, hogy a mai világ — bármilyen szép és nagy, bármennyi hódítást tesz a tudomány és technika terén, bármilyen bőséges és kifinomult anyagi javakat kínál is - sóvárogva vágyik több igazságra, több szeretetre, több örömre. És mindezt megtaláljuk Krisztusban, az ő életútján. Tévedek-e hát, ha azt mondom nektek, katolikus ifjúság: a világban és az egyházban rátok váró feladat egy része az, hogy feltárjátok az élet igazi értelmét, amikor a gyűlölet, nemtörődömség vagy önzés győzelme fenyeget a földön? Sok ember, ha problémákkal és csalódásokkal kerül szembe, el akar menekülni felelőssége elől: menekül az önzésbe, menekül a nemi élvezetbe, menekül a kábítószerekbe, menekül az erőszakba, menekül a közönyösségbe, a cinikus magatartásba. De én ma azt ajánlom nektek: válasszátok a szeretetet, amely ellenkezője a menekülésnek. Ha igazán elfogadjátok ezt a szeretetet Krisztustól, el fog vezetni benneteket Istenhez. Talán a papi vagy szerzeteséletben; talán valami testvéreiteknek tett sajátos szolgálatban, különösen a nélkülözőknek, a szegényeknek, magányosoknak, elhagyottaknak, azoknak, akiknek jogait lábbal tiporták, vagy akiknek alapvető szükségleteiről nem gondoskodtak. De akárhogyan is alakítjátok életeteket, tükrözze mindig Krisztus szeretetét. Különféle elkötelezéseitek révén Isten egész népe gazdagabb lesz. Bármit tesztek, jusson eszetekbe, hogy Krisztus hív benneteket, így vagy amúgy, a szeretet szolgálatára: Isten és felebarátotok szeretetére. Térjünk most vissza a fiatalember evangéliumi történetére. Látjuk, hogy hallotta a hívást: „Kövess“ — de „elszomorodott és leverten távozott, mert nagy vagyona volt.“ A fiatalember szomorúsága elmélkedésre indít. Kísértésben lennénk, hogy azt gondoljuk: nagy vagyon, evilág sok java boldoggá tud tenni. Ehelyett az 79