Szolgálat 45. (1980)

Könyvszemle - Koch-Senger-Waigand: Útitárs (Benkő A.) - Olasz Ferenc: Mindörökké (S. M.)

két és jelentőségüket végigkíséri a szerző egészen a török hódoltság elnéptelenedéséig. Majd ott veszi fel újból a fonalat, ahol újabb idők pusztításai ismét felszínre hozták a régi, már-már feledésbe merült romokat. Nagy nyomatékkai mutat rá, hogy a régi romok korántsem élettelenek, mert továbbra is sugározzák Szent Margitnak önmagát a hazá­ért és népéért odaáldozó szellemét, amelyet a mai ember is megért és átél. — Szent Margit és a sziget tulajdonképpeni történetét gazdag és érdekes függelék egészíti ki. Ez megismertet a szentté avatási vallomások, Fr. Marcellus legendája és Ráskai Lea írásai részleteivel. Szt. Margit ünnepének zsolozsmája, néhány irodalmi és költői alko­tás, egy modern misztériumjáték és az 1943. évi szentté avatási bulla részletei teszik teljessé a képet. Ez a minden részletre kiterjedő, szinte kimeríthetetlen adatgyűjtemény érdekfeszítő egységgé alakul a szerző tolla nyomán. Szép magyar nyelve és egyénien meleg hangja pedig kellemesen olvasható könyvet ad kezünkbe. Kár, hogy a szép és gazdag illusztrá­ciós anyag nem szöveg közt szerepel, hanem a mű végén, anélkül, hogy a kettőt valami utalás fűzné össze. Az áttekinthetőséget megkönnyítené, ha a tartalomjegyzék a mű elején állna. A bibliográfia és a rövidítések jegyzéke kicsit nehezen található meg a szöveg vége és a terjedelmes függelék között. Ez a pár szépséghiba azonban semmit sem vesz el a szeretettel és szaktudással megírt mű értékéből.-y -g Koch-Senger: Úti társ. Magyarra átdolgozta Dr. Waigand József. Szent István Tár­sulat, Budapest 1979, 468 o. Lüktető modern életstílusunkban találó kifejezések, rövid, de mélyen szántó gon­dolatok gyakran könnyebben vezetnek vissza Istenhez, mint hosszú és elvont elme­futtatások. Felvillanyoznak, fényt derítenek a mindennap szürkeségében. A „Minden­napi kenyér“ és „Mindennap együtt Istennel“ kötetek most megjelent utóda, az „Úti­társ“ ehhez nyújt gazdag, változatos és igen jól összeválogatott anyagot. Alapszerke­zetében — a napi szentek ill. „nagyok“ felsorolása, tőlük származó vagy életüket jel­lemző gondolatok és záradékul egy szentírási idézet — egy igen kedvelt osztrák mun­kát követ, de tartalmának jelentős hányada újjászületett az átdolgozó keze alatt. A ma­gyar szentek és boldogok besorolásán túl emlékeztet nagyjainkra is, bár természete­sen — ahogy a bevezetőben megjegyzi — „a teljesség igénye nélkül.“ Egyesek talán más kritériumokat alkalmaztak volna ebben a válogatásban. Mindenesetre öröm tölti el az ember szívét, amikor újra meg újra fölfedezi: mennyi magyar testvérünk, gyakran kortársunk kísér és erősít ma is példájával Istent kereső és felebarátunkat szolgáló törekvésünkben. Az esetleges későbbi kiadások számára két megjegyzésünk lenne. Egyik-másik napnál az üresen maradt helyre könnyen lehetne még beiktatni néhány gyöngyszemet, elsősorban hazánkfiaitól, a „katolikusság“ élményének csökkentése nélkül. Mert az persze nagyon helyes, hogy a népi mondások, ázsiai és afrikai imák mellett az egész világról megszólalnak a tudomány, irodalom és a lelkiség klasszi­kusai és mai tanúi. Továbbá — mint minden hasonló aprólékos figyelmet igénylő mun­kánál — hasznos lesz még egyszer ellenőrizni a dátumokat, adatokat. így pl. Britto Szt. János (febr. 4) nem Madeira szigetén, hanem az indiai Madurában szenvedett vér­tanúhalált; Ruysbroek János (dec. 2) még csak boldog, nem szent, míg Campion Ödönt (dec. 1) már szentté avatták. Vörösmarty halála napja helyett (nov. 19) tévesen szüle­tésnapján (dec. 1) szerepel. Külön dicséret illeti a szép kiadást, az ízléses fedőlapot. Értékes ajándék mindenkinek. Benkő A. Mindörökké. Fényképezte és összeállította Olasz Ferenc. A szövegeket Szabó Judit válogatta. Magyar Helikon 1978. 115 kép. A fényképezés művészete fogott össze a régi-népi irodalom ízeivel ebben a nagy­szerű kiadványban, hogy megörökítse és közel hozza hozzánk a magyar vallásos folklór 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom