Szolgálat 45. (1980)

Tanulmányok - Blazovich Ágoston: Szent Benedek Regulájának néhány szociológiai mozzanata

gely óta szokás emlegetni Szent Benedek regulájának a diszkrécióját. A diszkréció kétségtelenül a bencés magatartásnak egy jellegzetes vonása. Eredetileg (görögben) megkülönböztetést jelent. Szent Benedek az apáttól megköveteli, hogy figyelembe vegye az egyes szerzetesek természetét, gyengéit, gyarlóságait: „Multorum servire moribus“, alkalmazkodni sokféle emberi természethez. Ha az apát valamelyik szerzetesével nem boldogul, a regula 27. fejezete szerint „küldjön hozzá öregebb bölcs testvéreket, akik mintegy titokban vigasztalják az önmagával küszködő testvért." Ezzel a megkülönböztető bánásmóddal az apát egyúttal beismeri a maga emberi határait. Szent Benedek inti az apátot, hogy alattvalóit ne erőltesse meg tehetségükön és erejükön fölül. így aztán a diszkréció átvitt értelemben bölcs mértéktartást is jelent böjtben, imában, munkában és a testvérek minden lelki és testi igényének teljesítésében. Az akkori szigorú szerzetesi felfogás mellett Szent Benedek regulája túlságosan enyhének látszott. De Benedek a maga élettapasztalatával igen jól tudta, hogy minden emberi gyarlóság behatolhat a kolostori közösségbe is. Hiszen egyik első fiatalkori élménye az volt, hogy Vicovaróban ugyanazok a szerzetesek, akik apátjuknak hívták, meg akarták mérgezni, mivel komoly szerzetesi életet követelt tőlük. Az apátot figyelmezteti, hogy bizony a szerzetesek is „keményszívűek“, „fegyelmezetlenek", „megátalkodottak" tudnak lenni, és úgy viselkedni, mint „engedetlen juhok“. A 4. fejezetben a negatív magatartások ellen is küzd: „Ne légy haragtartó! Csalárdságot ne ápolj szívedben! ... Rosszat rosszal ne viszonozz! ...Ne légy gőgös, iszákos, falánk, lusta, se zúgolódó, se rágalmazó!" A nagy realista figyelmezteti fiait, hogy a hamis testvéreket is viseljék el türelemmel. Mert bizony az élet a kolostorban is küzdelem az eszmény és a valóság között.

Rendezett közösségi élet el sem képzelhető bizonyos külső és belső rend és engedelmesség nélkül. A rend Szent Benedeknél fontos szerepet játszik, kezdve a szerzetesek (kor szerinti) sorrendjétől egészen a napirendig. Ha e téren van is némi rugalmasság, amellyel tudomásul veszi a különleges körülményeket, a rend számára azért is fontos, mert Szent Ágoston ismert szava szerint „Pax est tranquillitas ordinis", a rendre épül a béke, amely a bencés kolostornak kiemelt követelménye és ékessége. A mai nyugtalan életben sok világi ember is keresi a bencés kolostorokban a békét és nyugalmat. („Kloster auf Zeit“: a látogatók néhány napig ott laknak, idejüket elmélkedésnek, szemlélődésnek szentelik, és részt vesznek a szerzetesek imájában.) Ezt támasztja alá egy további magatartás, amelyet Szent Benedek a regula 6. fejezetében tárgyal és megkövetel szerzeteseitől: a taciturnitas, a hallgatagság. A mai világban az utcai forgalom, a gyárak és mulatóhelyek fülsiketítő lármája rengeteg kárt okoz az ember egészségének, akárcsak a környezetszennyeződés. Ismeretes tény, hogy a süketséggel rendszerint lelki betegségek is felléphetnek: gyanakvás, nyugtalanság, magányosság, depresszió. A bencés kolostorok fontos tanulsága lehetne, mekkora áldás a csend.

Az engedelmesség a közösségben élő szerzetesek főeréViye és a közösség létalapja. E nélkül a szerzetes sem Isten akaratát nem teljesítheti, sem a kö24