Szolgálat 45. (1980)

Tanulmányok - Blazovich Ágoston: Szent Benedek Regulájának néhány szociológiai mozzanata

súlypontáthelyezésről van szó. Hiszen Assisi Szent Ferenc szegénység-esz­ménye és fönntartás nélküli odaadása nem kevésbé megrendítően komoly. Viszont a szentbenedeki gravitást is túlszárnyalja Isten szeretete és az Ö irgal­mába vetett bizalom. A 4. fejezet utolsó intelme így hangzik: „Isten irgalma felől soha ne kételkedj!“ II. Ha most áttérünk a szerzetesek egymás közti viszonyára, akkor itt is egy evangéliumi és őskeresztény alapelv áll a középpontban: Krisztus azonosítja magát minden emberrel, tehát minden embertársunkban ót kell látnunk, szeret­nünk, szolgálnunk. így minden emberi kapcsolat krisztocentrikus. Ez megint olyan eszmény, amelynek a megvalósítására minden keresztény közösségnek törekednie kell. Jóval Szent Benedek előtt már így mondották ki ezt az elvet: „Vidisti fratrem, vidisti Dominum“ (Ha testvéredet látod, az Urat látod). Szent Benedek regulája ezt az eszményt egy meghatározott és lehetőleg áttekinthető közösségben akarja megvalósítani. A szerzetesnek Krisztust kell látnia az apátban, az öregekben, a gyermekekben vagy fiatalokban (a kolostor­ban nevelésre átadott gyerekek is tartózkodtak), a betegekben, sót a kolostor­ba jövő szegényekben, zarándokokban és vendégekben. Hogy mennyire ko­molyan veszi Benedek ezt az eszményi alapelvet, azt szépen mutatja a vendé­gek fogadásáról szóló 53. fejezet: „Minden érkező vendéget úgy fogadjanak, mint Krisztust, mert ő maga mondja majd egykor: .Idegen voltam és befogad­tatok.' Mindenkinek adják meg a megfelelő tiszteletet, de elsősorban a hitben testvéreinknek és a zarándokoknak... Kiváló nagy gondot fordítsanak a sze­gények és zarándokok fogadására, mert bennük még inkább fogadjuk Krisz­tust: míg a gazdagokkal szemben érzett félelem maga is tiszteletet vált ki.“ A vendégfogadás módja, imádsággal, lábmosással, békecsókkal, még jobban ki­domborítja azt, mennyire természetfölötti és krisztocentrikus légkör övezi ezt a köznapinak látszó eseményt. Hiszen ugyanabban a fejezetben azt is írja, hogy a kolostorban sohasem hiányoznak vendégek. Amint már az Istennel való viszonyban is hangsúlyoztuk, itt is gyönyörű össz­hangban van a két erény: a szeretet és a tisztelet. Nemcsak a vendégek iránt jut kifejezésre, hanem irányítania kellene minden emberi kapcsolatot is. A köl­csönös tisztelet arra a hitre támaszkodik, hogy minden ember Isten képmása. A szeretet pedig Krisztussal azonosít minden embert. A szeretet egymáshoz vonzza az embereket, a tisztelet pedig megteremti a szükséges távolságot az embertárs személyi, benső (intim) szférájának tiszteletben tartásával. így jön létre a tisztelet és szeretet által az az egészséges és üdvös feszültség, amely az emberi kapcsolatokat megnemesíti. Szent Benedek ugyan állandóan szem előtt tartja azt az eszményt, hogy a szerzetes minden emberben Krisztust lássa és szeresse, de egyúttal nagy realista, aki szüntelenül számon tartja az emberi gyarlóságot. Nagy Szent Ger­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom