Szolgálat 44. (1979)
Halottaink - Hernádi Ágoston (Volt segítőtársa) - Novák Gyula (Confrater)
Nagy Árpád érs. tan., ny. pléb. okt. 27-én Jászberényben (75,51) Sail László Szilveszter OFM, körömi ny. pléb. Nov. 3-án Ónodon temették (72,49) Dr. Tihanyi Antal Bánk OSB főisk. tanár, érd. perjel nov. 4-*én Pannonhalmán. A Boldogasszonykápolna kriptájába temették (61,43,37) Elhunyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba! + HERNÁDI ÁGOSTON (1907—1976) öt éves korában vesztette el édesapját. Két testvérével együtt igen szűkös viszonyok közt nevelte fel őket édesanyjuk. Küzdelmes gyermekkorán és egész életén át mély hite segítette. 1933-ban került „Guszti atya“ Külső-Ferencvárosba, a Mária Valéria-telepre. Több egyesület vezetését vette át, de szívügye az ifjúság volt. Én mint farkaskölyök (cserkészjelölt), majd cserkész ismerkedtem meg itt vele. Minden szabad idejét velünk töltötte. Kitűnő szervező volt. Közben állandóan beosztott ministrálni is. Nyolc-tíz ministráns vette körül az oltárát. Szerettük, mert ö is szeretett minket. Sajnos egészsége felmondta a szolgálatot. Több hónapi betegség után — tüdővérzés és szívzavarok — áthelyezték. Később találkoztam vele Felső-Krisztinavárosban, ahol tovább folytatta munkáját. Ostrom alatt járta az óvóhelyeket, míg lehetett, misézett, áldoztatott. — Innen került Farkasrétre. Itt is körülvették a gyerekek, az ifjúság. Sok ministránsa volt mindig. Templomot akart ott építeni, de elhelyezték. 1956-ban került vissza, és onnan kérte magát Szobra. Ott a plébánia rendbehozatala és korszerűsítése volt első tevékenysége. Majd a templomot korszerűsítette és kívül-beiül renováltatta. Híre volt a szobi templom szépségének, tisztaságának és rendjének. Mindig, minden területen szépítésen, újításon járt a gondolata. Utolsó évben még a templomi fűtés megoldása és a filia rendbehozatala volt a befejező munkája. Munka közben érte a rosszullét, — nem volt mellette senki, így maga intézkedett orvos kihívásáról és kórházba viteléről. Ott egy órán belül meghalt. Az olvasó állandóan vele volt. Reméljük, ez volt számára a mennyország kulcsa. Volt segítőtársa NOVAK GYULA (1905—1978) 1905. ápr. 9-én született Gyulán. Az ottani katolikus gimnázium növendékében Szabados Antal szentéletű hittanár hatására és Apor Vilmos akkori gyulai plébános szeme előtt bontakozott a korán jelentkező papi hivatás. Föpásztora, Lindenberger János, minthogy akkor az elárvult egyházmegyének nem volt szemináriuma, a Váradról elindult Fetser Antal győri püspök engedélyével a győri papnevelő intézetbe küldte. Itt is szentelték pappá 1928. jún. 29-én. Szerény, hűséges és tettre kész fiatal papként kezdte működését Újkígyóson. Hitoktatásával, fáradhatatlan buzgalmával és az ókígyósi kápolna körzetében élő hívek gondos ellátásával megnyerte az emberek szeretetét. 1932-ben főpásztora maga mellé vette Debrecenbe. Az akkor még egyetlen Szent Anna plébánia munkabíró lelkipásztort kapott benne. Az abban az időben leányegyházként kezelt Hajdúsámsonba ötven évvel ezelőtt még újításnak számító módon: segéd- motoros kerékpáron járt ki. A Szvetits-intézetben kifejtett hitoktatási munkájának eredményességét igazolták azok a volt növendékei, akik évtizedek múlva is személyesen vagy írásban keresték fel a Debrecentől annyira távol eső Gyulaváriban problémáikkal. Ide került ugyanis 1942-ben, és itt több mint 36 éven át volt híveinek lelkiekben is, anyagiakban is segítő plébánosa. 94
