Szolgálat 43. (1979)
Az egyház szava - Üzenet Jasna Górából
zünkből ..." De megtehetjük-e, hogy cserben hagyjuk? Maga Isten, maga Krisztus bízza ránk minden egyes testvérünket, minden egyes honfitársunkat ezekkel a szavakkal: „Amit egynek e legkisebb testvéreim közül tettetek, nekem tettétek“ (Mt 25,40). Vigyázzatok, nehogy ti legyetek felelősek mások bűneiért! Krisztus szigorú szavakat intéz a botrányokozókhoz (vö. Mt 18,6-7), Gondold meg hát, kedves Testvér, a nemzeti őszinteségnek ebben az órájában, Édesanyánk előtt, az ő csupa-szeretet Szíve előtt: nem okozol-e botrányt, nem indítasz-e rosszra, nem terheled-e meg könnyelműen lelkiismeretedet bűnökkel és rossz szokásokkal, amelyek tőled a többiekre is átragadnak — a fiatalokra — talán még saját gyermekeidre is . . . „Józanok legyetek és virrasszatok!“ így virrasztani és emlékezni annyit jelent, mint Mária mellett lenni. Közel vagyok Hozzád! Nem lehetek közel hozzá, Jasna Góra-i Miasszonyunkhoz, ha nem virrasztók és emlékezem így. De ha „virrasztók és emlékezem“, akkor ennek erejében máris közel vágyók hozzá. És minthogy olyan mélyen a szívünkbe zártuk Öt, könnyebb virrasztanunk és megemlékeznünk arról, ami örökségünk és kötelességünk, ha Mária mellett vagyunk. „Közel vagyok Hozzád.“ 3. A Jasna Góra-i üzenet ma sem szűnt meg imádságunk és programunk lenni! Mindannyiunk imádsága és programja! De különösen is legyen a lengyel családoké! A család az első és alapvető emberi közösség. Az élet, a szeretet táptalaja. Minden társadalom, nemzet és állam élete a családtól függ, attól, hogy igazán élet- és szeretetközösség-e. Sokat, sőt minden lehetőt meg kell tennünk, hogy megadjuk a családnak az ehhez szükséges föltételeket: munkahely, lakás, megélhetés tekintetében, a megfogant élet gondjában, az apaság-anyaság társadalmi tiszteletében, a világra jövő gyerekek örömében, a neveléshez való teljes jogban és egyben a hozzá nyújtott különféle segítségben . . . Ettől a széleskörű és gazdag programtól függ az ember és a nemzet jövője. Mennyire kívánom ma, drága honfitársaim, milyen égón kívánom, hogy ebben a programban teljesedjék napról napra, évről évre a Jasna Góra-i üzenet, a lengyel szívek imája! Milyen forrón kívánom, én, aki életemet, hitemet, nyelvemet egy lengyel családnak köszönhetem, hogy a család ereje, Istentől származó ereje soha meg ne fogyatkozzék! Hogy fölülkerekedjék mindazon, ami gyöngíti, ami szétforgácsolja, mindenen, ami nem engedi, hogy igazán élet-és szeretetközösség legyen! Ezért imádkozom ma értetek, a Jasna Góra-i üzenet szavaival. És imádkozni akarok a jövőben is, ismételve: „Közel vagyok Hozzád, megemlékezem Rólad, virrasztók“, — hogy ez a mi Isten Anyja előtt elhangzó kiáltásunk visszhangozzék és megvalósuljon ott, ahol a legnagyobb szükség van rá. Új ezredévünk nagyrészt attól a hűségtől függ, amellyel megvalósítjuk ezeket az első ezredév végén ismételgetett szavakat. 58
