Szolgálat 43. (1979)

Az egyház szava - Üzenet Jasna Górából

1. „Mária, Lengyelország Királynője, közel vagyok Hozzád, megemlékezem Rólad, virrasztók!"

Rövidesen újból elmondjuk ezeket a szavakat, amelyek a keresztségünk ezeréves fordulójára előkészítő nagy novéna óta Jasna Góra és a lengyel egyház üzenetévé váltak. És ma én is, mint szülőföldjén járó pápai zarándok, együtt mondom veletek.

Mennyire megfelelnek e szavak az evangéliumból annyiszor hallott felszólításnak: „Virrasszatok!" Erre a felszólításra válaszolva, amelyet maga Krisztus intéz hozzánk, akarjuk ma és minden este a Jasna Góra-i üzenet órájában elmondani Édesanyjának: „Közel vagyok Hozzád, megemlékezem Rólad, virrasztók."

Ezek a szavak egyszerűen és egyben erőteljesen kifejezik, mit jelent kereszténynek lenni lengyel földön, mindig, de különösen egyházunk és nemzetünk történelmének ebben a döntő „ezredéves" korszakában. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy virrasszunk, úgy, ahogy virraszt őrhelyén a katona, gyermeke mellett az anya, betege oldalán az orvos.

Virrasztani annyit tesz, mint valami nagy jót őrizni.

Keresztségünk millenniuma alkalmából új nyomatékkai adtunk számot magunknak arról, mekkora jó a mi hitünk és mindaz a lelki örökség, amely vele kezdődik történelmünkben. Virrasztani annyit jelent, mint emlékezni minderre. Mélyrehatóan megérteni, mennyi értéket hoz minden ember életébe maga az az egyszerű tény, hogy ember, hogy Isten képére és hasonlatosságára van teremtve és Krisztus Vérén megváltva. Virrasztani azt jelenti, hogy emlékezünk minderre. Emlékezünk mi magunk és gyakran emlékeztetünk rá másokat is, honfitársainkat, felebarátainkat.

2. Virrasztaounk kell, drága Testvéreim, virrasztanunk kell és gondosan törődnünk az ember minden javával, mert ez mindegyikünkre váró nagy feladat. Nem engedhetjük meg, hogy veszendőbe menjen mindaz, ami ezen a földön emberi, lengyel, keresztény.

„Józanok legyetek, virrasszatok" (1 Pét 5,8), mondja Szent Péter; és én ma a Jasna Góra-i üzenet órájában megismételem szavait. Hiszen azért vagyok itt, hogy ebben az órában veletek virrasszak és tanúsítsam nektek, milyen mélyen visszhangzik bennem minden fenyegetés az ember, a család és a nemzet ellen. Az ilyen fenyegetések forrása mindig a mi emberi gyöngeségünk, törékeny akaratunk, fölületes életszemléletünk.

Ezért beszélek nektek erről, drága honfitársaim, a teljes őszinteségnek ebben az órájában, amikor megnyitjuk szívünket Jasna Góra-i Miasszonyunk előtt, ezért hagyom meg nektek: Ne engedjetek a gyöngeségnek!

Ne hagyjátok magatokat legyőzni a rossztól, hanem győzzétek le jóval a rosszat Cvö. Róm 12,21)! Ha látod, hogy testvéred elesik, emeld föl, ne hagyd a veszedelemben! Néha nehéz támogatni a másikat, főleg ha „kisiklik a ke57