Szolgálat 43. (1979)

Tanulmányok - Armand J. Nigro: Az imádság: személyes válasz Istennek

magát velünk. Állandóan próbál szólni hozzánk életünk minden tapasztalatán át, Egyházán át, a Szentírásban tartalmazott élő szaván át, örök Igéjén, Jézus Krisztuson át, akinek Szentlelkében hivatást kaptunk, hogy fiai és leányai legyünk. Ismétlem: Isten vágyik közölni magát velünk, és hív, hogy figyeljünk rá és fogadjuk be; de nem fogja ránk erőltetni ezt.

Tehetek-e most néhány gyakorlati ajánlatot? Azt mondtam, hogy egyesek félnek lehetőséget adni erre Istennek, mert félünk, hogy nem sikerül a dolog. De ha megadjuk a lehetőséget, biztosan sikerülni fog. — Mit tehetünk hát a gyakorlatban, hogy lehetővé tegyük Istennek, hogy teljesebben és szabadabban közölje magát velünk?

Próbáljunk hűségesen legalább napi 40 percen át egyedül maradni Istennel. Próbáljuk ezt mindennap meghatározott időre beosztani. Isten időt kíván tőlünk, hogy együtt legyen mindegyikünkkel és közölje magát velünk; már pedig Ö megérdemli, amit kíván tőlünk. A következő öt dolgot ajánlom az imával kapcsolatban:

1) Szentírási szakasz. Válasszunk ki egy rövid, 5—10 versre terjedő részletet még az ima ideje előtt. Ez nagyon fontos. Sohase hagyjuk el. Vagy előző este csináljuk, vagy az első néhány percben, mielőtt imádkozni kezdünk. Olyan szakaszt válasszunk, amelyre különösen akarunk figyelni, különösen ízlelni, ráhagyatkozni. Lehet egy kedves zsoltárunk, egy példabeszéd, egy csoda története vagy Urunk beszédeinek egy részlete. Legyen hozzáillő kedélyállapotunkhoz és szükségünkhöz. Kérjük a Szentleiket, irányítson ahhoz a részlethez, amit Ó tart most számunkra fontosnak. Tegyünk jelzőt ehhez a laphoz, és tartsuk készen. Lehet, hogy az imádság ideje alatt visszatérünk hozzá, de az is lehet, hogy nem.

2) Hely. Olyan helyet keressünk, ahol egyedül lehetünk Istennel. Ez fontos. Néha jó az Oltáriszentség jelenlétében lenni; de ha mások is vannak a templomban, akkor hiába érezzük úgy, hogy szeretnénk kitárni a karunkat, hátravetni a fejünket, az égre nézni, sóhajtozni, panaszkodni, sírni, vagy táncolni vagy énekelni, nem fogjuk megtenni. De ha egyedül vagyunk, megtehetjük, semmi sem gátol. Nem szabad gátlásainknak lenni, amikor felelünk Isten jelenlétére. Válasszunk ki tehát egy nyugodt helyet, ahol egyedül vagyunk, s gátlás nélkül beszélhetünk és reagálhatunk isten jelenlétére, anélkül, hogy magunkra vonnánk mások figyelmét.

3) Testhelyzet. Magánimánk kezdetén szánjunk rá időt, hogy nyugodtan elhelyezkedjünk. Hiszen nem angyal vagy testetlen lélek vagy puszta értelem vagyunk, amikor imádkozunk, hanem férfi vagy nő. A férfinak és nőnek teste van. Tehát a testhelyzet fontos az imában. Jobban imádkozol térdelve? Akkor térdelj. Befogadóképesebb és nyíltabb vagy Isten jelenlétére ülve? Akkor ülj. Szent Ignác misztikus volt, és ő, úgy látszik, előnyösnek tartotta a fekvő helyzetet imája alatt, s ajánlja, hogy mi is próbáljuk meg.

Próbálkozzunk különféle helyzetekkel, míg megtaláljuk azt, amelyik legjobban vezet Isten jelenlétének megtapasztalására. Ez napról napra más lehet,

35