Szolgálat 43. (1979)

Tanulmányok - Széneszi Miklós: A Lélek és a közösség

egy Lélek itatott át“ (1Kor 12,13). Ez a keresztény lét a bérmálásban erősödik és fejlődik tovább és az Eukarisztiában lesz teljessé az Úrral és a hittestvérek­kel való közösségben: „Mi ugyanis sokan egy kenyér, egy test vagyunk, mivel mindnyájan egy kenyérben részesedünk“ (1Kor 10,17). Más szavakkal: a kereszténnyé levés a Szentlélekből történik, tehát nem természetes úton-módon, hanem kommúnió révén. Ezért a Szentlélekből szü­letni annyit jelent, mint beleszületni a közösségbe, ami valójában az eukarisz- tikus közösség. Ennélfogva kereszténnyé lenni és a keresztény közösségbe tartozni nem egymás után következő fejlemény, hanem a kereszténnyé válás a közösség ölén megy végbe, ezért is hívjuk ezt a közösséget Anya- szentegyháznak. Mindebből érthető, hogy az ősegyház miért ünnepelte a ke- resztséget, a bérmálást és az Eukarisztiát együttesen mint a keresztény be­avatás szentségeit, miért hívták egymást testvéreknek és miért tekintették ezt az új összetartozást még a családi kapcsolatnál is előbbrevalónak. Az euka- risztikus közösség átérezte, hogy már az eszkatológikus közösség része, zarán- dokúton itt a világban, átmenetben a teljes, „színról-színre“ való kommúnió felé. Még hosszasan lehetne folytatni az Egyház imái pneumatológikus vonat­kozásainak csokorba szedését. De a közölt szemelvény elégségesen mutatja, mennyire öntudatosult bennünk a Szentlélek Úristen szerepe és működése életünkben. A Benne való elmélyülésünknek azonban még tovább kell folynia, ahogy erre VI. Pál pápa buzdított bennünket. Hiszen a szentmise és a szent­ségek Isten megváltó szeretetének jelei és forrása. Viszont a Szentlélek az Atya és a Fiú egymás iránt való szeretetének pecsétje, isteni szeretetajándé'k a legjavából. Ezért nélkülözhetetlen keresztény életünkben! Széneszi Miklós A LÉLEK ÉS A KÖZÖSSÉG Az utóbbi években mind többen fedezik fel a Szentlélek működését életük­ben. Megtérnek, megújulnak, hirdetik az Úr örömhírét. Közösségeink életé­ben azonban még mindig kevés szerep jut a Lélek hatásának. Legalább is amennyire ez a mi közreműködésünktől is függ. A Szentlélek Jelentőségét fő­leg a „hivatalos egyház“ és a „karizmatikus közösség“, az „egyházi szerkeze­tek“ és a „megújulás“ kérdésével kapcsolatban emlegetik. Leginkább azért, hogy a kettőt szembeállítsák. A következő sorok pár gondolatot szeretnének rögzítem, amelyek az első keresztény közösségek életéről való elmélkedéssel kapcsolatban merültek föl. Főleg két rész ragadott meg: az Apostolok Cselekedetei 4. fejezetének máso­dik fele és szent Pálnak a korintusiakhoz írt első levele. Az elsőben a zsen­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom