Szolgálat 43. (1979)

Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: A Lélek gyümölcsei

8) Sokféle adomány

A Szentlélek eddig említett gyümölcseit a Lélek megtermi az őt befogadó minden ember szívében. De vannak ezen kívül a Szentiéleknek különleges adományai is. Pál a korintusiakhoz írt levelében szól róluk. Az adományok, amelyeket említ: bölcsesség, tudás, (rendkívüli erejű) hit, gyógyító képesség, csodatevő hatalom, prófétálás, szellemek elbírálásának képessége, „nyelveken szólás“, a „nyelvek" értelmezése (1Kor 12,8-10). A listát még folytathatnánk. Amint a 2. vatikáni zsinat hangoztatja, a Szentlélek sokrétű adományaiban nemcsak egyes kiváltságos lelkek részesülnek, hanem minden hivő. A legtöbb esetben a teremtő Istentől kapott természetes adottságokról van szó, amelyeket a Szentlélek kegyelme átformál. Ma is vannak bölcs emberek, mesterei a jó tanácsnak; vannak okos emberek, akik egy szóval meg tudják mondani azt, amit más száz szóval sem képes megmagyarázni; vannak ügyes szervezők, akiknek vezetésével jól és rendben megy a munka; vannak kedves emberek, akik bámulatos készséggel tudnak baráti légkört teremteni és az embereket összehangolni; vannak lelkes emberek, akik másokat lángra lobbantanak; vannak művészi hajlamú emberek, akik mások örömére szépséget teremtenek; vannak ügyeskezű emberek, akiknek érintésére percek alatt megszólal az elromlott rádió, rendbe jön a csöpögő vízcsap; vannak imádságba merülő emberek, akik imára kulcsolt kezükkel láthatatlanul hordozzák terheinket és gyü- mölcsöztetik munkánkat. Amint Szent Pál találóan mondja: akkor tekinthetjük ezeket a képességeket a Szentlélek adományának, ha arra indítanak, hogy másoknak „használjunk“, másoknak szolgáljunk velük (1Kor 12,7). Jézus példabeszéde az öt, három és egy talentumról (Mt 25,14-20) mindenkinek szól. Aki „talentumát“ használva tevékenykedik, valószínűleg fog hibázni is, mert minden ember gyarló. De aki nem használja (vagy csak a maga hasznára használja) talentumát, annak egész léte egyetlen nagy hiba.

A mai világban mindenki elfoglalt. Sietünk, futunk, semmire sincs időnk. A férjnek nincs ideje felesége számára; a feleségnek nincs ideje férje számára; a szülőknek nincs idejük gyermekük számára; a gyermekeknek nincs idejük szüleik számára. Az elhagyott öregek, magányos betegek, özvegyek és árvák számára pedig senkinek sincs ideje. Legföljebb annak, akit megfizetnek érte. „Az idő pénz“ — mondja az Amerikából hozzánk bevándorolt közmondás. Bárcsak sohase vándorolt volna be! Mert megmérgezi életünket. Jézus mondotta: „Aki meg akarja menteni az életét, elveszti; aki azonban elveszti életét értem, megmenti“ (Mt 10,39). Manapság hozzáfűzhetnénk: „Aki meg akarja menteni az idejét, elveszti; aki azonban elveszti idejét értem, megmenti." Aki elveszti, elvesztegeti idejét Krisztusért, a „legkisebb testvéreiért“, az talál helyette egy örökkévalóságot. Az ilyen ember, már itt a földön is, örök életet hordoz szívében. Ez az élet a hitből fakad, a szeretet által él, reményt, örömet és békét teremt, szíve a hűség, lélegzése az imádság, fénye a szabadság, alapja az .igazság, megnyilvánulása az ezernyi formát öltő, szolgálat. Kútfeje pedig a feltámadt Jézus Iehelete, a Szentlélek, aki mibennünk buzog, mint „az örök életre szökellő vízforrás" (Jn 4,14).

12