Szolgálat 39. (1978)
Halottaink - DDr. Galla Ferenc (Tanítványa)
Dr. Vajda József cartennai c. püspök, váci segédpüspök júl. 8-án (66,42,9} Sarang Krizológ Péter júl. 11-én Pannonhalmán (84,65,58) Dr. Rosta Ferenc garrianai c. püspök, fehérvári segédpüspök júl. 28-án (65,39) P. Kollár Ferenc SJ júl. 28-án Budapesten (66,51,38) Elhunyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba! DDr. GALLA FERENC c. pápai prelátus, c. apát, ny. egyetemi tanár (1888—1977) A Hittudományi Akadémia doyenjének, a váci egyházmegye nesztorának neve fogalom volt a magyar papnevelés, az egyháztörténelem berkeiben, de jól ismert külföldön is. Papi nemzedékeket nevelt és vezetett be a történelemkutatás műhelyébe. Tősgyökeres magyarnak vallotta magát, noha neve francia beütésről árulkodott. Az Érsekújvár melletti Udvard községből az 1900-as években indult útnak édesanyjával a szaléziek torinói intézetébe, középiskolai és teológiai tanulmányokra. Ez irányt adott egész pályafutásának: tágult látóköre, elsajátította az olasz nyelvet, magába szívta a régi római és a pápák által alkotott kétezer éves kultúra levegőjét. 1912-ben szentelik pappá, 24 éves korában teológiai doktorátust szerez, kutatásokat végez a római könyvtárakban. A világháború kitörésekor visszatér hazájába, a váci egyházmegyébe. 1916—26-ig a Pest melletti három nyelvű Csömör községben működik mint káplán, majd adminisztrátor. Ellátja a község fejlődésben lévő 4—5 filiáját, bár akkor a háztól való temetés fél napot is igénybe vett. Közben állandóan tanul, napi sétái közben is mindig olvasni látják hívei. Szorgalmának eredményeként egymás után teszi le vizsgáit. 1922-ben magyar érettségit tesz, szeptembertől a Pázmány Egyetem bölcsészeti karára iratkozik be. 1926 márciusában történelem—latin szakból tanári oklevelet szerez, júniusban magyar és egyetemes történelemből doktori szigorlatot tesz. Disszertációját (A cluny reform hatása Magyarországon) summa cum laude fogadják el. Júl. 1-ével a cinkotai plébánia megszervezésére kap megbízatást, ösztöndíjasként kétszer is (1927—28, 1930—33) a római könyvtárakban dolgozik, hogy anyagot gyűjtsön a 8 kötetes Hóman—Szekfü-féle Magyar Történethez. 1933-ban a váci Hittudományi Főiskola tanára lesz, 3 év múlva a budapesti Hittudományi Kar professzora. Ettől kezdve csak úgy ontja nagy történelmi tudását tanítványainak, akiket lelkesít a tudományos munkára. Izig-vérig professzor volt, élete egybeforrt a tudománnyal. Egyben meleg szívvel, emberi jósággal tanít, hogy előadásaival megszerettesse az Egyházat és a sok küzdelmet átvészelt hazát. Kétszer is publikál Pázmány Péternek, az egyetem alapítójának kiadatlan leveleiből. Foglalkozik a török uralom utáni missziós lelkipásztori munkálkodással, könyvet ír a magyar katolikus restaurációról. Felkutatja az országban, de főként a váci egyházmegyében az apátságokat és prépostságokat. 1940-ben pápai prelátussá nevezik ki Rómából, amelynek mindig hűséges fia volt. 1953-ban ákosmonostori c. apáttá lesz, s utánajár a monostor és az Ákos-nemzetség történetének. Nyugdíjas korában is kutat, régi iratokat tanulmányoz. Bármikor keresik fel tanítványai, íróasztalánál gépelve találják a belvárosi ferences templom melletti emeleti szobájában. 88. születésnapját kedvelt pihenőhelyén, a zágrábi egyházmegye papi üdülőjében tölti. Amikor az érsek és néhány kanonökja köszönti, magyaros szívvel fejtegeti a két nép régi barátságát, és magával hozott tokajival koccint velük. M 'g ekkor is dolgozik: a dalmát származású ferences püspök török megszállás idejéből való, canonica visitatio alkalmával irt, olasz nyelvű feljegyzéseit fordítja. Pedig a betegség már gyötri. Temetését fiatalkori tanártársa, Endrey püspök végezte sok tanítványa, jóbarátja és tisztelője jelenlétében az Egyetemi templomban. Érdemeit az Akadémiáról utódja, dr. Vanyó László méltatta. Tanítványa 91
