Szolgálat 39. (1978)
Tanulmányok - Zalotay József: Szent Pál megtérése
vétség Istene: Teremtő, dicsőséges Felség. Isten Fia ott áll Atyjával szemben. Az Ószövetség beteljesül az Újban. A Teremtő fényt áraszt a teremtményre, Pálra. Az Isten dicsőségének fénye Jézus arcáról árad az emberre. Pál megtérése intellektuális megtérés volt. Nem gonosztevő lett szentté, hanem az Egy Isten hitvallója rákényszerült az Isteni Jézus imádására. Minden írása és egész élete ennek a megtérítő látomásnak az analízise és teológiai alátámasztása. Pál azok közé tartozott, akik nem tudnak vakon hinni. Amint megismerte az igazságot lelke mélyén, meg kellett keresnie az okokat, a következményeket és a bizonyítékokat is a teológiai tudás fényében. Pál meg volt győződve, hogy Isten világosította meg elméjét, s hogy ennek a titokzatos Világosságnak a fényében az egész világ értelmes egésszé lett. Ebből az új világ- értelmezésből fakad kristálytiszta logikával mindaz, amit akart és tett. Mint Izaiásé, Pál látomása is az igaz Isten látása volt. Akik magukat keresik, magukat találják meg. Akik Istent keresik, azoknak Isten adja Magát. Aki Istent keresi, annak Isten hivatást és küldetést ad. Az isteni indikativusz imperatívuszt állít: Megváltottalak, légy megváltottá. Neked adom, tiéd, mondja Isten. Most tedd magadévá szabad akaratodból, hogy méginkább tiéd és Enyém legyen kegyelmemből. A hivatás elválaszthatatlan a küldetéstől. A küldetés kötelezettsége nem csupán a teremtmény köteles engedelmessége, hanem a Szentlélek inspirálta hála. Nem magunkat hirdetjük mint megváltót. Hirdetjük, hogy Jézus az Úr, és azt, hogy szolgáitok vagyunk Jézusért. II. A Látomás értelme: Beteljesülésre váró teljesség Amikor Isten dicsősége felragyogott Krisztus arcán, Szent Pál jelen világa elmúlt, az Isten Országa elérkezett. A világ a Parúziával fog beteljesülni, hogy akkor Isten legyen minden mindenben. Pál megváltott világban él, megváltott- ban, de még meg nem dicsóültben. Hebehurgya korintusi hívei azt képzelték, hogy ők már fel is támadtak. A való világot letagadva, képzelt átszellemültség- ben akarták élvezni gnózisukat. Szent Pállal a józan ész szól közbe: Amikor alámerültetek a keresztvízben, akkor meghaltatok a testnek, a bűnnek, hogy Istennek élhessetek. Megkaptátok a Szentleiket, de a feltámadásnak csak a reménye a tiétek. Nem a világegyetem és a biológia törvényei változtak meg, hanem életetek és magatok nyertetek új értelmet és új értéket. Ami történik, csak a szentségben történik. Az érzékek tapasztalatában semmi sem változott. Szentségileg azonban megsemmisültünk, meghaltunk. Isten újjáteremtett bennünket. Amikor Jézus eljön dicsőségében, akkor az Ő feltámadt dicsősége megjelenik halandó testünkben. Szentségi halál és jövő feltámadás azt akarja mondani emberi nyelven, amire csak isteni Szó van. Indikatívuszuknak parancsoló értelme az, hogy aki eddig csak bűnre volt hajlandó, az most szent életre képes és köteles. A józan ész és tapasztalat megint közbeszól: Keresztelve is csak ugyanabban a testben vagy, amelyben születtél, s nemcsak hogy benne vagy, nincs is benned más. Nem vagy más, mint a tested. Kísértéseid is megmaradtak, 24
