Szolgálat 38. (1978)

Könyvszemle - A fehérvári és a szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (Benkő - Őry)

vezetőnek leírása, a papság életrajzi adatai s más, a közvetlen lelkipásztorkodást érdeklő anyag (szentségimádások rendje, templomok titulusa és búcsúja, a „szomszédos plébániák“ jegyzéke). De a kiadvány fele kifejezetten történelmi tanulmányokat hoz: az egyházmegye történetéből, püspökeiről és intézményeiről (káptalan, papneve- lés stb.). Bár a püspökség egységes történetének megírása „a jövendő történészeire“ vár, a még Shvoy püspöktől 1959-ben létesített Egyházmegyei Történeti Munkaközösség már összegyűjtötte a legfontosabb adatokat. Ebből kapunk ízelítőt. Érdekes a leírás a török hódoltság utáni Fejér megyei katolikus megújulásról (Németh László), a Pilis megyei településtörténetről (itt főként a német nyelvű lakosság bevándorlását kutatja Mariok István) és a székesfehérvári királyi bazilika és kiváltságos prépostság utolsó száz évéről (Fényi Ottó).

Külön említést érdemel az egyházmegye területi és személyi beosztását tárgyaló csaknem 80 oldal. Ebből nemcsak a plébániák címét és híveik számát tudjuk meg. Elevenen rajzolódik ki a lelki élet múltjának és jelenének sok mozzanata. Rövid, de velős összefoglalások szemléltetik a 22 kerületbe csoportosított plébániák történetét, kiegészítve a hozzájuk csatolt filiák és települések történeti vázlatával s az alapítástól kezdve lelkészeik névsorával. Micsoda virágzó élet folyt ezen a vidéken a XIV—XV. században, mennyi pusztítást végzett a török hódoltság: hány helyen sikerült fölfedezni a hódoltság előtti építmények maradványait, mai templomokba beépített részeit (pl. Bicske, Csór, Fehérvárcsurgó, Füle, Vál stb.) vagy legalább is az alapok romjait. Ez a rész önmagában igazolja a mű közlését.

Dr. Fábián Apád szombathelyi püspök rövid kormányzása alatt már két jeles történelmi munkát adott egyházmegyéje papságának és híveinek kezébe, hogy „a múltra emlékezve erőt merítsenek további munkájukhoz". Mindkettőt szakszerű és szorgos munkaközösség állította össze. 1972-ben a gazdag tartalmú történelmi Schematismus jelent meg, amely a személyi névtár mellett az összes plébániák és lelkészségek történeti fejlődését is fölvázolja: most pedig ez & vaskos emlékkönyv. A 200 év rövid történeti szemléje után (Tóth Imre lendületes összeállítása, kiemelve főleg Szily és Somogy püspök elsőrendű jelentőségét) a könyv három témakör körül csoportosul: a Sa- varia Christiana, az egyházmegye történetéből és életéből vett részletkérdések és a három egyházi műemlék-templom bemutatása. Az első a római kori Pannónia Superior fővárosának keresztény emlékeit és leleteit ismerteti szakszerűen B. Thomas Edit tollából, gazdag képanyaggal. A püspökkert szenzációs ásatásait (1938—40) mint vezető szemtanú Géfin Gyula prelátus írja le élvezetesen: hogyan fedezték föl Szent Quirinus vértanúpüspök bazilikájának alapjait és a római útrészletet. Az egyházmegye patrónu- sának, Szent Mártonnak életét Meszlényi Antal kanonok ismerteti.

Az egyházmegye életéből csak egyes részletekre térnek ki. A székesegyház bombázás utáni újjáépítését Sill Ferenc, a munkaközösség egyik legtevékenyebb tagja írja le. Az egyházmegyei könyvtár történetét és legértékesebb darabjait Pataky László ismerteti, kiemelve a történelmi és műértékü Herzan bíborospüspök-féle gyűjteményt, amely mint könyvmúzeum zárt egységet alkot.

A két legnagyobb tanulmány a székeskáptalannak és az egyházmegye zenei életének története. A Vasvár-Szombathely-i székeskáptalan első nyomaival a XII. sz. második felében találkozunk. A szerző, Sill Ferenc esperesplébános szerényen a vázlatnak nevezi a tanulmányt, pedig a káptalan szervezete mellett kitér belső életére és kulturális tevékenységére is, és a jegyzetekben leközli a fellelhető kanonokok hosszú névsorát. Szigeti Kilián, a bencés egyházzenei szakértő közel 200 oldalt szentel tárgyának. A központ zenei életének kimerítő ismertetése után külön fejezetekben vázolja a kőszegi helyzetet, a búcsújáró helyek, várkastélyok és községek egyházi zenéjét.

Igen értékes a három Árpád-kori templom bemutatása. A csempeszkopácsi és a magyarszecsődi román kori műemlék, mind a kettőre csak az utóbbi időben figyeltek föl. Hencz József, ill. Bárány László ismerteti. Az egyházmegye déli részén fekvő vele- méri, már gótikába áthajló Szentháromság-templom történetét Kovács József írja le,

90