Szolgálat 38. (1978)

Tanulmányok - Nemeshegyi Péter: A missziós munka teológiája a zsinat után

Krisztus leikül etének helyesebb meg ismerése következtében a leghatározottabban elutasítja az Ilyen eszközöket. A keresztény hitet terjesztő erő osakis az igazság és a szeretet ereje. Ez az erő gyöngének tűnik egy erőszakos világban, de a valóságban minden erőszaknál erősebb. Mert „Istennek a .gyengesége' erősebb az embereknél“ (1Kor 1,26).

Hozzá kell még tennünk, hogy az Isten határtalan szeretetében bízó hit- hirdető nem fog a nemkeresztény vallásokban csupán ördögi tákolmányokat látni. Ha vannak Is fogyatékosságaik, a Szentlélektől érintett számtalan ember Isten-élményének nyoma is világosan észlelhető bennük. Épp a napokban tartottam egy közös előadást egy neves japán buddhista tudóssal, és újra megkapott az a tény, hogy a buddhizmus erkölcsi tanítása (a nyolc helyes út, a tíz törvény stb.) szinte teljesen megegyezik a kereszténységével. Sok-sok ember lelkiéletét vezették a jó irányba ezek a vallások. De amint Pál tanítása szerint „a törvény (vagyis a zsidó vallás) végső célja Krisztus“ (Róm 10,4), úgy az emberiségben megjelent minden igazi vallási érték végső célja a megtestesült Isten Fia és a vele való találkozás. Ö a forrás, aki által minden lett; Ö a végpont, akiben minden eggyé lesz. Minden út hozzá vezet, mert Ö az Út az Atyához.

* *

*

Foglaljuk össze a mondottakat:

1) A missziós munka Krisztus egyházának lényegéhez tartozik, és ezért soha meg nem szűnhet, a világ végéig.

2) A mai Egyház — az ősegyház példájára — a teremtett világ, az emberi nem végtelen sokrétűségéhez alkalmazkodva mint világegyház éli és terjeszti hitét. így a missziós munka már nem egyoldalú segélynyújtás vagy gyámkodás, hanem kölcsönös szolidaritás és szolgálat formáját ölti.

3) Az Egyház nemcsak szóval, hanem egész létével missziózik, evangelizál. A krisztusian élő keresztény egész életével járul hozzá ehhez a munkához. De élete csak akkor lesz igazán krisztusi, ha szeretete átfogja az egész világot, és felelősséget érez minden ember üdvösségéért.

4) A Szentlélek csendes munkálkodása az emberek lelkében mindenkire kiterjed. De Isten akarata szerint a Szentlélek vonzásánek felismerésére és követésére a legnagyobb segítség az evangéliumi Jézussal és szentségeivel való találkozás. A Szentiéleknek ez az egyetemes munkája bátorít bennünket arra, hogy „ne szégyelljük az evangéliumot, hiszen Isten üdvösséget hozó ereje minden hívőnek“ (Róm 1,19).

A missziós munka teológiájának gyökerét és az abból fakadó lelkületet fejezi ki Pál, amikor így szól; „Kevésbe veszem életemet, csakhogy végigfussam pályámat, és teljesítsem a feladatot, amelyet Urunk Jézus bízott rám, vagyis hogy tanúságot tegyek az Isten kegyelmét hirdető evangéliumról“ (Csel 20.25). Boldog az az ember, akinek életében ez a tanúság a legfontosabb.