Szolgálat 37. (1978)
Könyvszemle - Stefan László: Priesterliche Spiritualität heute (K. G.)
.Gaudium et Spes“ a kötet elején és végén alapos, színvonalas méltatásban részesül. örömmel gratulálunk a Szent István Társulatnak, a szerkesztő főpásztoroknak és valamennyi munkatársnak a nagy hiányt pótoló dokumentumgyűjtemény megjelentetéséért. A m e g késett, de nem e I késett könyv nagy szolgálatot tesz a magyar papságnak és híveknek, hiszen a Zsinat tanításának megvalósítása még hosszú évek feladata marad. Szabó Ferenc Priesterliche Spiritualität heute, herausgegeben von Stefan László. Herder, 1977. 180 o. 1976. július 6—8-ig Kismartonban a „papi lelkiség ma“ tárgyköréből tanulmányi és lelkinapokat tartottak. László István megyéspüspök a nagyobb nyilvánosság számára közreadta az ott elhangzott legfontosabb előadások, megbeszélések, valamint elmélkedések és áhítatgyakorlatok anyagát. Mindjárt az előszóban megjegyezte, hogy ezek a témák még vitatottak, és ezért az előadók akárhányszor olyan felfogást képviselnek, amelyet nem mindenki tesz magáévá. Ehhez még egy lényeges megszorítást kell fűznünk. A neves Zulehner professzor alapvető előadásában az osztrák papság 1971-es szociológiai felmérése alapján következtet; a többi előadó is hasonló helyzetképet tartott szeme előtt. Ámde maga Zulehner hangoztatta, hogy annyi papi lelkiség van, ahány papi egyéniség. Különböző nemzetek fiai között az eltérés még élesebb. Néhány kiemelkedő vezéreszmére rámutatunk. Ilyen a papi lelkiségnek bizonyos határok között változó megjelenése az egyháztörténelem folyamán. Karlheinz Franki, a történész vázlatos áttekintést nyújtott a papi lelkiség alakulásáról a trienti zsinatot követő századokban egészen napjainkig. Többek között kitűnő példával világította meg azt a tényt, hogy a változások olykor egészen drámai fordulatok közepette mennek végbe. A Jézustársaság fennállásának első évtizedeiben nem alkotott érdemleges irodalmi művet a lelki irodalomban. (Az előadó nyilván eltekintett Szent Ignác írásaitól.) Akkortájt a vallásos életet olyan müvek táplálták, mint Eckhart mester, Tauter János, Heinrich Seuse és Jan Ruysbroeck Írásai, vagyis a rajnai-flamand misztika. De 1575- ben a társaság negyedik legfőbb elöljárója, Eduardo Mercurian közzétett egy jegyzéket azokról a könyvekről, amelyeket a rendtagoknak nem volt szabad olvasniok. Ez a lista gyakorlatilag a rajnai-flamand misztika egész irodalmát felsorolta. Nem szorul bizonyításra, hogy ha a gyakorlat alkalmazkodott is a kemény intézkedéshez, az új irányzatnak teljes uralomra jutása nem ment hirtelen és zökkenők nélkül. Karl Rahner a mai papi szolgálat legfőbb követelményeinek oldaláról világította meg azt a papi lelkiséget, amely korunknak megfelel. Kiemeljük az előadásából azt a megjegyzést, hogy „a papnak . . . misztikusnak kellene lennie". Ezen nem azt a pszichológiai állapotot értette, amelyet csak kevesen tapasztalnak meg, mint Keresztes Szent János, hanem azt, amely minden keresztény számára, és elsősorban minden pap számára elérhető. A papi lelkiség a keresztény élethez nem valami hozzáadást jelent, hanem ennek az életnek a kereszténység és az Egyház szolgálata által megkövetelt radikális megvalósítását. A pap feladata a tanúságtétel az embernek az isteni életben részesedése mellett, amely az isten önközlése által jön létre, valamint annak szolgálata, hogy ez a mérhetetlen kegyelmi adomány az Egyházban történelmi és társadalmi jelenlétté váljék. Ez a tény élesen megkülönbözteti a papi hivatást más hivatásoktól. Nem foghatja fel úgy a feladatát, mint életének csak egyik szektorát. A radikális elkötelezettség következtében neki szoros értelemben vett magánélete nem lehet. A ma és a holnap papja szegény pap. Rahner ezen nem valami nincstelen koldusszegénységet értett. Nem zárta ki az üdülést, az utazást és az ezekhez hasonlókat. Ám ez a szegénység nem korlátozódik az anyagiakra, hanem amint a misztikus megtapasztalásban van éjszaka, más névvel, de ez is csak a szegénységnek bizonyos fajtája. Az Isten felfoghatatlan ítéletei mély titkok, és Isten felfoghatatlanságát a misztikus élményben mint szegénységet, mint éjszakát, mint exisztenciánknak legmélyében 89