Szolgálat 36. (1977)
Könyvszemle - Babos István: A szentségek (K. G.)
A nagyszombatihoz hasonló értékes naplója van a sasvári, nagyváradi, nosztrei (646—648. sz.) és szakolcai monostornak. Az okmányok utolsó szakasza minden kolostornál a II. József által elrendelt feloszlatás és az ezzel együtt járó leltárak, értékfelbecslés. Ezek elsősorban gazdaság- történeti, kultúr, és művészettörténeti szempontból tanulságosak. A rend művészete nemcsak a címben, hanem az okmányokban is igen előkelő helyet foglal el. Ebből a szempontból elsősorban a templomok és monostorok jönnek számba. A rend nagyszámú temploma közül a középkorból mindössze hét maradt fenn máig. A barokk templomok közül a pesti (mai Egyetemi templom), a pápai és a székesfehérvári (egykori jezsuita templom) emelkedik ki. A templomi fölszerelésre vonatkozólag igen érdekes a nagyszombati kolostor érték- és műtárgyainak leltára (259. sz.). Felsorolja a fogadalmi tárgyakat, kereszteket, kelyheket, gyűrűket, a ház ruhatárát, templomi tárgyait. Ugyanígy értesülünk a budai Szentlőrinc-'kolostor — a keresztúri monostor után 1300-tól a török dúlásig a rend központi háza — templomának gazdag fölszereléséről: 1532Jben 44 különböző értékű kelyhet, 50 paténát, 49 miseruhát sorol fel (948. sz.). A templom mellett a rendház könyvtárának, ebédlőjének és sokszor a lépcsőháznak művészi alakítására fordítják a legnagyobb gondot: a lelki, szellemi és testi növekedés színhelyei, az istentisztelet és a közösségi élet színterei. A könyvtárban ill. az ebédlőben helyezték el az Egyház és a rend szentjeinek, az alapítóknak és elöljáróknak képeit. A művészettel kapcsolatban külön meg kell emlékeznünk a rend „munkástestvérei- ről“. A szentlőrinci kolostorról az 1500-as évek elején föl jegyzik, hogy a házhoz egész sor műhely csatlakozott. A „barátok“ között volt kőfaragó, asztalos, faszobrász, üvegablakkészítő, orgonaépítő stb. (414. o.) „A magyarországi rendtartomány évkönyvei" c. forrásgyűjtemény Fr. Hasmüller János munkástestvér halálakor (1739) följegyzi, hogy a nosztrei főoltár és hat mellékoltára az ő tervei szerint és az ő kivitelezésében készült. Még egy érdekes lelkiségtörténeti adat: A nosztrei monostorba 1773-ban a klauzú- rán kívül berendezett cellákba befogadtak monasztikus életre vágyódó világiakat is (qui devotionis causa vitám monasticam agere desiderant: 132. o.). íme a rnai „Kloster auf Zeit“ 200 évvel ezelőtt! A Jakab-hegyen (a rend pécsi bölcsőjénél) még a 18. sz. közepén is laikus remeték számára építettek szállást (146.0.). A III. kötetben a még hiányzó okmánytár mellett bizonyára kiértékelik az egész kiadványt. Kívánatos volna a monostorok helyéről vázlatos térképet csatolni, egyes házak alapterveit és talán a főbb fennmaradt művészi épületek fényképeit is közölni. Mindenesetre ezt a kötetet is igen nagy érdeklődéssel várjuk. öry M. Babos István: A szentségek, Zsinati Bizottság, Róma 1977. 91 o. A szerző 1976. nyarán a szentségekről előadássorozatot tartott a vatikáni rádió magyarnyelvű adásaiban. Ezt az anyagot átdolgozta, kiegészítette, és könyvében közreadta. Karl Rahner a szentségtanban kopernikuszi fordulat szükségességét hangoztatta. Azt kívánta, hogy a szentségi szertartások és a keresztény élet a legszorosabb kapcsolatba kerüljenek egymással (81. o.). Igaz, meg kell jegyeznünk, hogy a múltban is találhattunk elég példát a szentségek és az élet harmonikus kapcsolatára a gyakorlatban és annak elméleti megalapozására. Itt elég Don Bosco Szent János nevelési rendszerére utalnunk. Mégis ennek a szemléleti módnak általánosabbá tétele sokat ígérő feladat. Ennek az eszmének következetes szemmeltartásával készült ez a kis mű. Nagy vonalakban tárgyalja a természetes és a természetfeletti világ kapcsolatát és a szentségek szerepéta keresztény életben. 7 97
