Szolgálat 36. (1977)
Könyvszemle - Dr. H. Rohrbach: Természettudomány, világkép, hit (Nemesszeghy Ervin)
Központi helyet foglalnak el tárgyalásában a szentségeknek a tevékeny szereiben megnyilvánuló hatásai. Minden igazi értékkel szemben a zsinat teológiájának pozitív állásfoglalását képviseli. Erősen hangsúlyozza — nagyon helyesen —, hogy a kegyelem az Egyházon kívül is hat. Ám ebben és a többi kérdésben is megőrzi a szilárd egyensúlyt. Megállapítja: igaz, a nemhivő, de jóakaratú ember is Isten akaratát teljesíti, de ez a tény nem nyújt alapot arra, hogy az Egyházhoz csatlakozás tekintetében közömbösek legyünk. A hívőt „ . . . nemcsak az akarati elhatározás, hanem a közösség élete és az abban való részesedés is Istenhez kapcsolja ... Az igazsággal szemben nem lehetünk közömbösek“ (85). Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy más hasonló jellegű művek szerzői is követhetnék ennek a könyvnek nyomdatechnikai felépítését. A modern, naponta újságot olvasó ember igénye, hogy a szöveg külső formája is könnyítse meg a lényeg megragadását, vastagbetűs szedés hívja fel az olvasó figyelmét a mondanivaló legfontosabb részeire. A liturgia zsinatot követő reformja sok tekintetben visszanyúlt a szentmise és a szentségek szertartásainak korábbi formáihoz. De ahhoz, hogy ez meghozza a kívánt eredményt, a hivő korok lelkületének is mélyebben át kell hatnia a szentségek kiszolgáltatóinak és felvevőinek lelkét. Sok tennivaló lenne még annak a célnak az elérésére, hogy a hívek összessége még teljesebben a szeretet közössége legyen. Szerzőnk ehhez nyújt segítséget. A könyv megrendelhető a következő címen: Szabó Ferenc, Via dei Penitenzieri 20, 1-00193 Roma. K. G. Dr. H. Rohrbach: Természettudomány, világkép, hit. Evangéliumi Iratmisszió, 1977. 141 o. Egyesek még mindig szeretik szembeállítani a természettudományos világképet a hit világképével. Az előbbi az érzékelhető, látható, mérhető, józan tények világképe — mondják ők —, az utóbbi a nem érzékelhető, nem mérhető, láthatatlan ,dajkamesék‘ világa, mely a tudományos tények világképével ellenkezik. Ezek az egyének nem veszik észre, hogy elgondolásuk nemcsak téves, hanem elavult is. Az elmúlt 20—30 évben olyan változások mentek végbe a természet- és tudománybölcseletben, amelyek a hit és tudomány ellentétéről szóló, egykor divatos felfogás alól kihúzták a talajt. Dr. H. Rohrbach munkája ezt a változást próbálja felvázolni. Könyve hét előadását tartalmazza, amelyet 1952 óta tartott az egzakt természettudomány és a keresztény hit viszonyának témájáról. Az előadások túlnyomóan olyan érdeklődő személyeknek szólnak, akik laikusok a természettudományok tekintetében, de fontosnak tartják, hogy újonan átgondolják a természettudományos megismerésnek a hit kijelentéseihez való viszonyát. Könyvalakban először német nyelven jelent meg „Naturwissenschaft, Weltbild, Glaube“ címen a R. Brockhaus Verlag, Wuppertal kiadásában. A magyar könyve németnyelvű munka hetedik változatlan kiadásának (1973) a fordítása. Dr. Rohrbach az idősebb generációhoz tartozik. 1903-ban született Berlinben és ott végezte tanulmányait matematika-fizika és filozófiai szakokon. Filozófiai doktorátusát Göttingenben szerezte 1932-ben. 1941—46 között a prágai német egyetemen, 1946-tól pedig a mainzi egyetemen a matematika professzora, majd rektor is, 1970-ben történt visszavonulásáig. Miután az evangélium igazságáról meggyőződött, az 1950-es évektől kezdve mint hitvalló keresztény, tudományos értekezésein túl, több tanulmányt írt és sok előadást tartott a természettudomány és a keresztény hit viszonyáról. Jelen könyvében összegyűjtött hét előadásának lényegében ugyanaz a mondanivalója. Egyszerű, világos nyelven fejti ki a szerző, hogy a modern természettudományos gondolkodás alapvető kategóriáiról, mint a tér, idő, anyag és természettörvény fogal98
