Szolgálat 32. (1976)

Tanulmányok - Edith Stein: Életalakítás Szent Erzsébet szellemében

Mivel azonban mi a boldogságnak (Isten örömmel telt életének) nem csu­pán amatőrjei, hanem hivatásos szolgát és munkásai vagyunk, az idézetet ki kell javítani annyiban, hogy nem csupán „önmagunk számára“ akarjuk azt, hanem Jézussal együtt küzdünk „sokakért“. JEGYZETEK ' „Uram, tehozzád ..." u. sztihira. „Dicsérjétek az Úr nevét* görögszertartású kath. ima- és énekeskönyv. Miskolc 1934, 582. 2 uo. 142. 3 Teológia 1975, 212. 4 I. imaóra. Dicsérjétek... 176. 5VI. Pál pápa: A keresztény örömről. Teológiai Évkönyv 1975, 13. 6 A. Schmemann: Az örömből élni 33. 7 Fr. Marty: Célunk Párizs evangelizációja. Mérleg 1976, 23. 8K. Rahner: Einübung priesterlicher Existenz. Wien 1970. 9 Dicsér­jétek 612. ,0Guardini: Der Herr. " Földényi János. Teológia 1975, 253. 12 8. hang utr. kánon IV. óda, Dicsérjétek 532. 13 Szíriái Szent Izsák. Id. Egyházi krónika (keleti or­todox egyh. folyóirat) XXI. 3. sz. 14 Noszik: Albert Schweitzer, Bp. 1975, 74. 15 Kis esti zsol. istenszülői kánon. Dicsérjétek 394. 1&6. hang utr. kánon. Dicsérjétek 508. 17 Pén­teki utr. kánon IX. i. m. 579; szerdai utr. előv. sztih. 563. '8 Keneth. assz. vas. du., i. m. 870. ” Húsv. u. 4. vas. vecs., i. m. 876. Edith Stein ÉLETALAKÍTÁS SZENT ERZSÉBET SZELLEMÉBEN A kedves szent emlékezete, aki 700 évvel ezelőtt korán megérve hunyta le szemét e világ számára, hogy bemenjen az örök világosság sugárzó dicső­ségébe, ma is áldások forrása nekünk. Élettörténete olyan, mint valami cso­dálatos mese: Erzsébet, a magyar királyleány, aki a pozsonyi kastélyban született,* ugyanazon órában pedig Klingsor mágus Eisenachban a csillagok­ból olvasta ki születését és hirdette jövendő hírét és jelentőségét Thüringia tartománya számára. Mint az Ezeregyéjszaka regéi, úgy hangzik azoknak a kincseknek leírása, amelyeket Gertrud királyné felhalmozott, hogy leányká­ját egyszer pompás hozománnyal láthassa el, a kocsi bemutatása, amelyre ezt a sok drága jószágot felrakták, mikor Hermann thüringiai őrgróf elvitette a négyéves hercegnőt mint fia jegyesét a messze Wartburgba. A királyné azt ígérte, hogy később még dús jegyajándékot küld. De gazdagság, fény és hatalom után való nyughatatlan törekvése hirtelen szomorú véget ért: össze­esküvők gyilkolták meg, és gyermeke, akit idegenbe küldött, hogy koronát biztosítson neki, anyátlan árva lett. — A német népmese bensőségére emlékeztet a gyermek Lajosról és Erzsébetről szóló elbeszélés: szíves test­véri szeretetben nőttek fel, és törhetetlen hűséggel ragaszkodtak egymáshoz, pedig minden összeesküdött elválasztásukra. Lassanként mindenki elfordult az idegen és különös gyermektől, aki szívesebben keveredett toprongyos koldusok közé, mint hogy vidám ünnepet üljön, s úgy látszott, jobban illik * Edith forrásai itt természetesen tévednek: Erzsébet Sárospatakon született. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom