Szolgálat 31. (1976)
Szabó Ferenc: A francia munkásmisszió kezdetei
ménye volt az, hogy 1942. október 5-én 36-an vonultak be a Lisieux-i szemináriumba. Ezeknek egyharmada már felszentelt pap volt. P. Augros az évnyitót ezekkel a szavakkal kezdte: „Új fejezet kezdődik a francia egyház történetében: ez a történet az lesz, amivé mi alakítjuk...“ Maga Suhard bíboros ezt írta P. Lorenzónak, a szeminárium egyik vezető személyiségének: „A Franciaországi Misszióban a francia püspöki kar élő támaszát akarom látni, tehát a saját magamét is . . . Lehetetlen, hogy az a Jézus, aki szereti hazánkat, és édesanyja, Franciaország Királynéja érzéketlen maradna az önök készülődése láttán ..." A lisieux-i szeminárium csakhamar „carrefour", találkozóhely lett, a franciaországi belmisszió kisugárzó központja. Látogatók ezrei érkeztek: rengeteg kérdést, vallási és szociológiai problémát vetettek fel. Értékes tapasztalatcserékre került sor. Az itt szereplő személyek azóta híressé lettek világviszonylatban is. Ott volt Godin abbé, aki az újkori pap egyik jellegzetes típusa. Az észak-párizsi JOC lelkésze volt. Dinamikus egyéniség, kiváló előadó és szervező. A természetfeletti hit hatotta át. Azok közé tartozott, akikről P. Chenu (aki nemcsak nagy teológus, hanem a munkásmisszió egyik ihletője) ezt mondotta: „A zsenik nem azok, akik megoldják, hanem akik felvetik a kérdéseket". 1942 áprilisában Godin abbé hosszú megbeszéléseket folytatott Dániel abbéval, aki szintén JOC-lelkész Párizsban. (Mindkettőt jól ismerte Suhard bíboros.) A két lelkész megállapította, hogy a párizsi keresztény ifjúmunkás mozgalom túlságosan a plébániai keretek között működik; ki kell lépniök ebből a gettóból, ha valóban el akarják érni a munkástömegeket. Keresték a kapcsolatot a lisieux-i szemináriummal. Itt részt vettek egymásután két lelkigyakorlaton, amelyet P. Augros tartott. Közben hosz- szasan beszélgettek. P. Augros azt kérte Godin abbétól, készítsen egy memorandumot a munkásmisszióról, és beszéljen a kérdésről Suhard bíborossal is. 1942 szeptemberében Godin abbé levélben kéri Augros-t, hogy rendszeresen résztvehessen a Mission de France kurzusain. A válasz igenlő. Godin abbé az 1942-43-as tanév első trimeszterében rendszeresen (hetenként háromszor) eljár a lisieux-i szeminárium óráira. A következő trimesz- terben már csak párszor jelenik meg, mert a kért beszámolón dolgozik Daniel abbéval. Ennek a memorandumnak, amely azóta híressé vált, később ezt a címet adták: France, pays de Mission? (Franciaország misz- sziós ország?) A gépelt memorandumot 1943 húsvéthétfőn adta Suhard bíboros kezébe titkára. A bíboros előbb csak belelapozott, majd elejétől végig elolvasta. Azon az éjjelen nem aludt. A dokumentáció teljesen felkavarta. Mindenkinek a kéziratról beszél; majd május elsején magához hívatja a szerzőket, Godiin és Dániel abbét. A beszélgetésből megszületik a Párizsi Misszió terve. A Mission de Paris hivatalos megalapításának dátuma: 1943.júl. 1. Meg62
