Szolgálat 30. (1976)
Könyvszemle - Teológiai Kiskönyvtár (Békési I.)
tással a leglényegesebbre szorítkoztak. Az 1. fejezet a házasság és család mai arculatával foglalkozik. A 2. fejezet az emberek egymás közti kapcsolatairól szól. Amit az emocionális érettségről ír, egymaga megéri a könyv olvasását mindazoknak, akik a házasságra való előkészítésben érdekeltek. A 3. fejezet a házastársi kapcsolatokról szól, ennek befolyásoló tényezőiről, így a szülő — gyermek kapcsolatokról, a szeretet — gyűlölet ambivalens hullámzásairól, az identifikáció és projekció (partnerre vetítés) kérdéseiről. Kiemelkedő érdekességű a tanácsadó és kliens viszonyával foglalkozó 4. fejezet — papok számára talán ez a legtanulságosabb. A további 3 fejezet (A diagnózistól a terápiáig. További megfontolások a házassági tanácsadásban, Az interjú módszere) főként a házassági tanácsadók szükebb körét érinti közvetlenül, de itt is sok érdekesség akad a tágabb — fent jelzett — kör számára is. Az utolsó két fejezet már közvetlenül érdekli a lelkipásztort is. A tanácsadás három síkjáról szól a 8. fejezet. Az első a külső, gyakorlati körülmények (környezet, egészség, foglalkozás stb.) síkja: először ezeket a tényeket kell figyelembe venni. A második a személyiség belső struktúrájával (ide tartoznak az esetleges pszichikai vagy neutorikus zavarok), a harmadik a házasfelek egymásközti viszonyának figyelembe vételével adódik. A 9. fejezet a különleges helyzetekre utal, elsősorban a válásokkal kapcsolatban. — A fordító függelékkel bővitette a könyvet: itt a házassági tanácsadással kapcsolatos tényezők és személyek — orvos, pszichoanalitikus vagy pszichoterapeuta, lelkipásztor — egymás közti viszonyáról ír és a németországi házassági tanácsadással foglalkozó állami és egyházi — katolikus és evangélikus — tanácsadási intézményeket, s a tanácsadói kiképzés módját ismerteti. Végül közli — az 1971. évi állapot szerint — az összes németországi tanácsadó helyek pontos címét is. A 97 cím maga is elgondolkoztató: nagy haladás a közelmúlttal szemben, de hol marad egy negyven milliós lakosság igényeit tekintve? Számos más ország számára így is hívogató példa. Török Jenő Teológiai Kiskönyvtár. 111/5 Babos István: Szentségek. Keresztség, bérmálás. 168 o. — 1/7 Szabó Ferenc: Mai teológusok. H. De Lubac — Y. Congar. 152 o. Róma, 1976. A tkk két legújabb kötete első látszatra igen különböző, egymástól messze eső tárgykörrel foglalkozik. Babos könyve a teológia „legtárgyiasabb" területéről veszi anyagát. A két avató szentségről szól. Már pedig a szentségek a tevékeny, hatékony misztériumok területe, ahol a láthatatlan kegyelem, az Istennel való kapcsolat látható módon jelenik meg. Tárgyak és események szerepelnek: víz, olaj, megkenés stb. A testben élő szellem, az ember világába itt lép be az ősszentség, a testté lett Ige, az ember természetének annyira megfelelő módon. Szabó Ferenc könyve pedig századunk két nagy teológusáról ad portrét. Már pedig mi van személyesebb a teológiában, mint a hitet értelmező és magyarázó szakember, a teológus, és a hitet befogadó, elfogadó, magát „a hit engedelmességére“ megadó ember? Mégis nagyon jó, hogy történetesen éppen ez a két kötet jelent meg egymás mellett. Mert a mai, zsinat utáni teológia éppen a szentségtanban lépett igen jelentősét az utóbbi időben, És ha valakinek része volt az itt fölvetett kérdések tisztázásában, akkor pontosan a két nagy francia teológusnak. A természet és természetfeletti fogalmainak tisztázása és az Egyház megértése egyik fő gondja volt De Lubacnak és Congarnak is. Babos könyvében feltűnő a mai kutatások alapján magyarázó szabatos szakteológus és a lelkipásztori szempontokat is látó gyakorlati ember szerencsés találkozása. Az „Általános alapvetés" és „A szentségek általános elvei" c. két fejezetben azokat a kérdéseket tisztázza, amelyek nélkül nincs helyes szentségi fogalom: a szimbólum jelentése és jelentősége, szerepük a vallásos életben, a szentségek krisztusi alapítása, a karakter fogalma, a kegyelem viszonya a szentségekhez. De mikor felveti a kérdést: kit lehet keresztelni, hogy állunk a gyermekkeresztelés kérdésével, mik a kereszt- és bérmaszülő kötelességei, akkor a gyakorlati ember szól, aki tudja: ezekben a látható és hatékony jelekben az élő Isten találkozik az emberrel, de az 91
