Szolgálat 27. (1975)
Max Thurian: Mária és az Egyház
Max Thurian taizéi spirituális MÁRIA ÉS AZ EGYHÁZ * A Szűz Mária szerepéről való keresztény elmélkedés mindenekelőtt az öröm és az imádság forrása, számunkra, és csak másodsorban megoszlás oka. A protestantizmus félelemből és ellenkezésből igen gyakran nem mert szabadon elmélkedni arról, amit az Evangélium Urunk édesanyjára vonatkozólag tanít. Pedig teológiai szükséglet és lelki haszonnal jár, ha elfogulatlanul elmélkedünk Mária hivatásán, mert ő kiemelkedő szerepet játszott Isten Fia megtestesülésében. Szent János evangéliumában, amelynek teológiai szándéka és szerkezete kétségtelen, Mária csak két alkalommal jelenik meg, mégpedig Krisztus életének lényeges pillanataiban: a kánai menyegzőn és a kereszt lábánál (Jn 2,1-12; 19,25-27). A két elbeszélésben Máriát az evangélista „Jézus anyjának“ nevezi (Kánában négyszer, a keresztnél is), Jézus maga pedig „Asszonyának. Másrészt a kánai menyegzőn Jézus az ő „órájára“ utal: ez Jánosnál azt a pillanatot jelzi, amikor a Fiú átmegy e világból az Atyához (13,1), a megdicsőülés pillanatát (12,23.27; 17,1), amelynek előfeltétele a felmagasztalás a keresztre. A Megfeszítettnek Máriához és Jézushoz intézett szavai után, amikor minden beteljesedett, ismét megtaláljuk az „óra“ említését (19,27). Bizonyos, hogy a két elbeszélés irodalmilag és teológiailag is szoros kapcsolatban áll. Látni fogjuk, hogy ez a különböző időben lejátszódott két esemény Máriát ugyanegy új feladat tudatára ébreszti, új ez a szerep első hivatásához képest, amely az volt, hogy Isten Fiának emberi anyja legyen. Kánában, majd a kereszt alatt Mária, Isten Anyja, Isten Fiának emberi anyja, hivatásának új dimenziójára ébred. A kánai menyegző (A fejezet elején a szerző részletesen kimutatja a kánai csoda jelentőségét, húsvéti és eszkatológikus jellegét.) Hogy „Jézus anyja“ jelen van ezen az eseményen, annak bizonyára megvan a maga jelentése és jelentősége. Látni fogjuk, hogy Jézus Máriának adott feleletében: „Mi közünk egymással, asszony“, távolság tűnik fel a fiú és az anya között. Ezt a távolságot már a kánai menyegző jelenetének eleje jelzi: Mária ott van; egyedül jött el; Jézus és a meghívott tanítványok tőle függetlenül érkeznek. Párbeszéd fejlődik ki Mária és Jézus között, amely még jobban érezteti, hogy a személyek * Fejezet a szerző „Marie, mere du Seigneur, figure de 1’ Église“ c. könyvéből. Les Presses de Taizé, 1963. Kivonatos fordítás. (A könyv megküldését és a szerző biztatását hálásan köszönjük.) 19
