Szolgálat 26. (1975)
Az egyház szava - A kiengesztelődés (Kanadai püspökök)
A KIENGESZTELŐDÉS A kanadai püspökök szentévi üzenete Kanada minden katolikusának és azoknak a testvéreknek, akikkel közös a hitünk Jézus Krisztusban Szeretett Testvéreink! 1. Szentatyánk, VI. Pál szerint a szentév elsődleges célja „az Istenhez térés és az ember benső megújulásán alapuló kiengesztelődés“ (dec. 8-i bulla). Ezzel minden jóakaraté embert arra szólít: próbáljunk kitágulni. Püspöki küldetésünk azt kívánja tőlünk, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel feleljünk meg ennek a felhívásnak. Mint lelkipásztorok a kiengesztelődés eszközei vagyunk: „Isten ránk bízta a kiengesztelődés szolgálatát“ (2Kor 5,18). Nem alapvető felelősségünk-e, hogy az Atyának Jézus Krisztusban megnyilvánult szeretetét szolgáljuk? 2. Az első kérdés, amely fölmerül lelkűnkben, magára a kiengesztelődésre vonatkozik. Mi az? Olyan folyamat, amellyel a megoszlottak közelednek egymáshoz. Célja, hogy „orvosságot hozzon azokra a törésekre és ziláltságra, amelyektől ma az emberiség és az egyházi közösség szenved“ (VI. Pál id. körlev.) Fogalma tehát föltételezi, hogy megoszlás, gyötrő konfliktusok, nyomasztó feszültségek fordulnak elő az emberek között. Ezeknek a szakadásoknak láttán a kiengesztelődésnek az a feladata, hogy fokozatosan közelebb vigye az embert embertársaihoz, és így megalkossa belső egységét (vö. Ef 2,11-17: „ ... ti, akik valaha távol voltatok, közel kerültetek. .. “) Annyiban valósul meg, amennyiben az emberek világos látással dolgoznak véleménykülönbségeik okainak megoldásán. Útját nem lehet megtenni küzdelmek és önmegtagadás nélkül (Ef 5,10-13). Az a sok erőfeszítés, amellyel jár, nemeslelkűséget (Ef 4,25-32), bátorságot, kitartást követel, a szellem nyitottságát, éber figyelmet minden iránt, ami közelebb hozhatja egymáshoz az embereket. Az ember csak úgy bontakozhat ki, ha elmélyíti egységét hozzá hasonló társaival. Csak úgy valósíthatja meg a szabadságra szóló hivatását, ha szorosan együttműködik felebarátjával. A kiengesztelődés tehát közösségi feladat. Mindenütt kötelez, ahol megoszlás dühöng. Amikor közelíti egymáshoz az embereket, hozzájárul megszabadulásukhoz. Minden előhaladás a kiengesztelődés útján, ha még olyan kínos is, egy-egy lépés előre: az emberi személy jogainak és méltóságának nagyobb elismerése felé, abban az irányban, hogy méltányoljuk a szeretet pótolhatatlan szerepét az ember fejlődésében. 3. Ezért igényli a mai világ minden erejéből a kiengesztelődést. Ebben a világban eltorzult a szépség. Réseket ütött benne a társadalmi igazságtalanság, megrázkódtatta az erőszak, megtámadta a korrupció, izgalomban tartják a faji előítéletek és az ebből származó egyenlőtlenségek. Mind általánosabbá válik, hogy az ember kizsákmányolja embertársát. A munkásokat és a fogyasztókat gyakran manipulálja a nemzeti és nemzetközi termelő és elosztó szervek hatalma. 4 49
