Szolgálat 24. (1974)

Az egyház szava - Püspöki szinodus 1974 (Szabó Ferenc)

A szinodussal kapcsolatban az atyák meghallgattak több előadást. Carlos Chagas professzor, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke és Jéröme Lejeune professzor, ugyanennek az akadémiának tagja beszélt a hit és a tudomány viszonyáról; másik két alkalommal Felici bíboros beszámolt a kódexrevízióval foglalkozó bizottság munkáiról, Msgr. Bartoletti pedig a Családbizottságnak a nők szerepével foglalkozó tanulmányairól. Fontos, a reformáció óta egyedülálló esemény volt okt. 10-én Dr. Philip Potter lelkész, az Egyházak ökumenikus Tanácsa főtitkárának előadása a szinodusi aulában az egyházak evangelizáló tevékenységéről. Okt. 20-án, a missziós világnap alkalmával a Szentatya és a szinodusi atyák Rossi bíboros vendégei voltak a Propaganda Fide kollégiumában; egy igeliturgia után baráti ebéd következett. Végül említsük meg, hogy a szinodusi aula előcsarnokában kiállítást rendeztek modern Krisztus-ábrázolásokból.

2. A szinodus mérlege

Az utolsó héten az atyák lényegében az összegezéssel foglalkoztak. Többségük azt kívánta, hogy a munkák eredményét egy záródokumentumban foglalják össze: egyrészt hogy a világ közvéleménye is tudomást szerezzen a végzett munkáról, másrészt hogy a főpásztorok hazatérve könnyebben megadhassák az irányelveket egyházaiknak a gyakorlati evangelizáláshoz. De mivel elég későn gondoltak a záródokumentum megszerkesztésére — ez a szinodus egyik módszertani hibája volt —, bonyodalmak támadtak.

Az atyák minden további nélkül megszavaztak egy üzenetet az emberi jogokról és kiengesztelődésről (okt. 23). A szinodus a „Pacom in terris“ körlevél 10. és az emberi jogok nyilatkozatának 25. évfordulója alkalmából az igazságtalanságoktól szenvedő, „hang nélküli“ emberek védelmében emel szót. A következő jogokat követeli: jog az élethez (az abortusz, az eutanázia, a kínzások, mindenfajta erőszak és háború elítélése); jog a táplálkozáshoz; társadalmi és gazdasági jogok; politikai és kulturális jogok; a vallásszabadság joga. Az üzenet a befejezésben emlékeztet a szentévre, amely a megtérés és a kiengesztelődés éve.

A záródokumentum első tervezetének négy fejezete közül csak az elsőt fogadta el az atyák többsége. Ezért az elnökség és titkárság úgy döntött, hogy nem szerkesztenek tulajdonképpeni záródokumentumot, hanem 1) egy üzenetet intéznek a világegyházhoz, 2) a szinodus egész dokumentációját átnyújtják a Szentatyának (hiszen a szinodus lényegében tanácsadó szerv, célja a pápa tájékoztatása); ehhez bevezetésnek megszerkesztenek egy katalógust a tárgyalt témákról.

Míg. a bizottságok az előbb említett két dokumentumon dolgoztak, az atyák többek között megvitatták a szinodus munkamódszerét. A kritikákat és javaslatokat röviden, összegezve a következőket mondhatjuk: A szinodusi titkárság jobban vegye figyelembe az egyes püspökkari konferenciák helyzetjelentését és javaslatait; pontosabban határolja el a témát; nem kell sok időt vesztegetni az aulában a hozzászólásokkal: a munkadokumentum mai kapcsolatos hozzászólásokat az atyák benyújthatják írásban, és szóban csak a

67