Szolgálat 24. (1974)
Az egyház szava - Püspöki szinodus 1974 (Szabó Ferenc)
lyes hozzájárulásuk révén is egyesülnek Krisztus húsvéti áldozatának megünneplésével, azok bensőségesebben kapcsolódnak az önmagát feláldozó Krisztushoz, és az áldozatból bőségesebb gyümölcsöket kapnak. A bármilyen módon kifejeződő személyes hozzájárulás, az apostoli dinamizmus és a kegyelmekben való bőségesebb részesedés kölcsönösen összefügg egymással. Az Egyház építéséhez anyagi eszközökre is szükség van; gondoljunk csupán két dologra; a szeretetművekre és az egyházi szolgálatot végző személyek eltartására. Az önkéntesen felajánlott anyagi hozzájárulás keresztény értékét emeli, ha szorosan kapcsolódik az Eucharisztiához; ezzel a pápai dokumentum szerint jelévé válik annak az egységnek, amely a megkeresztelt embert Krisztushoz, az Egyház tagját az Egyház szolgájához kapcsolja. A gazdasági, tehát önmagában horizontális kapcsolat vertikális, természetfeletti dimenziót kap. Ezért van az, hogy az egyházi hatóság nem csupán jóváhagyja, hanem elő is mozdítja a misestipendiumok szokását, és aggályosán gondoskodik arról, hogy a belőle adódó kötelezettségeket mindenki komolyan vegye. A misestipendiumok gyakorlatát az istentisztelet, a tevékeny szeretet és az egy- házias szolgálat szellemének kell áthatnia. Nagy Ferenc PÜSPÖKI SZINODUS 1974 „Úr Jézus! A most kezdődő püspöki szinodust bevezető szavainkat csak imában tudjuk kifejezni. Amikor hozzáfogunk „az evangelizálás a mai világban“ téma tanulmányozásához és megvitatásához, kísértést érzünk, hogy rögtön elkezdjük e világ lelki szükségleteinek, az apostolkodás lehetőségeinek elemzését, és keressük a legalkalmasabb módszereket, hogy hathatósabb jelenlétet biztosítsunk az egyháznak. Mi most mégis mindenekelőtt Hozzád fordulunk, hogy megerősítsd bennünk ezt az első bizonyosságot: magának az evangelizálásnak a ténye Tőled ered, Urunk, mint folyó forrásából; Te, Krisztus Jézus, Te vagy a forrás. Te vagy ennek a csodálatos vallási jelenségnek, az apostolságnak történelmi okozója, Te vagy létrehozó és transzcendens oka . . . Tőled ered az apostolság és származott át a választott tanítványokra, az Általad meghívott apostolokra, és az apostoloktól eljutott hozzánk, püspökökhöz, megszakítatlan folytonossággal. A Te Igéd, mint valami láng szétterjed az időben, és a történelem állomásain keresztül eljut hozzánk; ez a Szó édes és parancsoló, mindig élő, mindig új, mindig időszerű: „Sicut misit me Pater, et ego mitto vos ..." (Jn 20,21) így kezdte Jézushoz intézett imáját VI. Pál pápa szept. 27-én délelőtt a Sixtus-kápolnában a szinodust megnyitó ünnepélyes szentmise evangéliuma után. A pápának ez a szép imája — latin nyelven olvasta fel megindult hangon — megadta a mostani szinodus alaphangját, vezérgondolatát. A pápa köré összegyűlt püspökök valamennyien érezték és gyakran kifejezésre juttatták, hogy az evangelizálásnál az első és döntő tény a küldetés: Krisztus küldte az apostolokat és küldi ma is az egyház főpásztorait, papjait, híveit is, hogy hirdessék az örömhírt minden embernek. És e küldetés teljesítésében valamennyien a feltámadt Krisztus Lelkének munkatársai, eszközei. 63
