Szolgálat 24. (1974)
Az egyház szava - Egyházatyák a szeretetről
Ugyan hogy lehetne keresztény az ilyen? Ha a lisztbe bekevert kovász nem keleszti meg az egész tésztát, kovász-e igazából? És ha a kenet nem árasztja el illatával azokat, akik közelednek hozzá, vajon kenetnek mondjuk-e? Ne mondd: nem tudok jóra bírni másokat: mert ha keresztény vagy, lehetetlen, hogy meg ne tedd. Mint ahogy a természet dolgaiban nincs ellentmondás, úgy van ezzel is, mert ez a keresztény ember természetében rejlik. Ne illesd gyalázattal Istent. Ha azt mondod, hogy a nap nem adhat világosságot, gyalázattal illeted; ha azt mondod, hogy a keresztény nem használhat, Istent illeted gyalázattal és hazudtál. Mert könnyebben lehetséges, hogy a nap nem ad meleget, sem világosságot, mint hogy a keresztény ne világoskodjék; hamarabb lesz a világosságból sötétség, mint hogy ilyesmi megtörténjék. Ne mondd, hogy ez lehetetlen: inkább az ellenkezője az. Ne illesd gyalázattal Istent. Ha a magunk dolgát helyesen végezzük, mindez megvalósul, és szinte természetszerűen bekövetkezik. Nem maradhat rejtve a keresztény világossága, nem rejtőzhet titokban egy ilyen ragyogó lámpás. Az írások gyümölcse a szeretet (Sz. Bonaventura: In Hexaemeron Collatio XVIII, 26-32. Opera Omnia V./Quaracchi/). A szeretet leáradásából tizenkét karizma fakad. Ezek azok a gyümölcsök, amelyeket az Apostol a galata levél 5. fejezetében számlál elő: „A Lélek gyümölcsei: szeretet, öröm, békesség, türelem, állhatatosság, jóság, jóindulat, szelídség, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, tisztaság.“ Kegyelem, megigazulás és bölcsesség nem létezik szeretet nélkül. A latin „fructus“, gyümölcs szó a „frui“ (élvezni, azaz gyümölcseiben részesedni) igéből származik; már pedig „élvezni valamit annyit tesz, mint saját maga miatt ragaszkodni hozzá" (Sz. Ágoston). Ezért szeretet nélkül nem használ sem a meg- igazultság, sem a csodák, sem a titkok tudása. Egyetért ebben az egyház minden tanítója és szentje. így eshet meg, hogy egy öreg nénikének, akinek csak kicsiny kertje van, azaz nincs mása, mint szeretete, több a gyümölcse, mint egy tudós teológusnak, akinek igen nagy kertje van, ismeri a misztériumokat és a természet titkait. E tizenkét gyümölcs felsorolásának kielégítő voltát így mutatjuk meg: Szent Pál szellemi fia, Ágoston szerint négyet kell szeretnünk, s ezek gyümölcse élvezet: Istent, önmagamat Istenben, a felebarátot Istenben, testemet Istenben. — Az istenszeretet gyümölcseit akkor élvezem, ha őbenne mindenestül megnyugszom, gyönyörködöm benne, egyesülök vele. A megnyugvás a szeretet műve, a gyönyörködés az örömé, az egyesülés a békéé. S e három egymásból fakad: mert ahol békesség van, ott örömnek is kell lennie, ahol pedig öröm található, ott nyugalomnak is. * Másodszor saját magam gyümölcseit élvezem Istenben. Lelkem gyümölcsét hasznosan csak úgy élvezem, ha birtokolom lelkemet; hiszen ha 60