Szolgálat 22. (1974)

Tanulmányok - Takács János: Karizmatikus megújulás az Egyházban

Énekeket könnyű megtanulni. Ez nagy segítség. Az elején elénekelnek egyet-kettőt. Népszerű a gitárkíséret. Kedves, egyszerű szövegű énekek, zsoltárok ezek. Ezután a Szentírásból olvasnak részleteket, és a hallottakra imával reagálnak. Erre a jelenlevők egy szívvel, lelkesen magasztalják Istent, hálát adnak csodálatos tetteiért.

Még van egy módja a dicséretnek: „várni az Úrra*. Ez azt jelenti, hogy hallgatva várunk a Szentiélekre. A csend közepette valaki feláll és egy ihletett szót szól. Egyik alkalommal egy közönséges ember csupán e szavakat mondta: „Úgy érzem, hogy ma este az Úr adománya számunkra a béke* — és míg beszélt, a Szentlélek megnyugtató békét hozott létre az egész közösségben.

b) Krisztus testének építése

A gyűlés második része a tanítás és élményi beszámolók jegyében áll. (Egy-egy összejövetel kb. másfél-két órahosszat tart, és általában nincsenek feszes formák.) A gyűlés vezetője, vagy valaki más tanítást ad. A résztvevők felhoznak olyan eseteket a maguk vagy mások életéből, amelyek isten dicsőségét hirdetik. Ez ismét dicsőítésbe torkollik. Imádkoznak (néha kisebb csoportokban) egymás konkrét szükségleteiért, közben esetleg prófétálás hangzik el.

Az összejövetel a jelenlevő Jézus varázsa alatt áll: „. . . ott vagyok közöttük!“ (Mt 18,20) A testvéri szeretet az Úr parancsa, azért gyülekezés közben üdvözölni kell egymást igazi örömmel, szeretettel, kézfogással, öleléssel. Az ima alatt segíteni kell egymást. Mennyien nem mernek imádkozni vagy prófétáim félelemből: mit gondolnak majd mások rólam? Ezeket bátorítani kell.

Az egyesek szereplésén az alázatosság, szelídség, kedvesség bélyege legyen. Nem szabad ráerőszakolni magunkat vagy tanúságtételünket a gyülekezetre: egyszerűen felajánljuk magunkat, ha a Lélek erre vezet. Mindenki szelíden keresse az Urat, várjon a Lélekre. Lesz idő, mikor szólásra nógat, s lesz, mikor hallgatást akar. Legyünk finoman érzékenyek a Szentlélekkel szemben. Hirtelen félbeszakítással megakadályozhatjuk a Szentlélek áradását. Erre tanítsunk meg másokat is.

Szent Pál mondja: aki prófétái, embereknek beszél épülésükre, bátorításukra és vigasztalásukra (1Kor 14,3). A prófétálás legjelentősebb próbája ez: építi-e Krisztus testét? A keresztény életben a természetfölötti megnyilvánulásoknak magában véve nincs értékük, csak akkor, ha segítenek építeni Krisztus testét. Azért fontos az, hogyan mutatkozik be a természetfölötti adomány. A prófécia lehet épületes; lehet olyan heves, hogy elrettent, és lehet olyan félénk, hogy határozatlanságban hagy.

A tanítás is építi Krisztus testét; a jó tanítás hiánya a legtöbb imaösszejövetel hibája. A tanítás lehet spontánul folyó, vagy előkészített beszéd. Az

43