Szolgálat 22. (1974)

Tanulmányok - Takács János: Karizmatikus megújulás az Egyházban

Soroljuk fel a hit megújulásának néhány következményét, amelyek érté­kesek az Egyház élete számára, és erősen visszasugározzák a II. Vatikáni Zsinat gondolatait: 1. Az istentisztelet megújulása: Isten tisztább dicsérete és imádása. A liturgikus mozgalom sokat tett az istentiszteleti formák megújításában, de még szükség van az ennek megfelelő szellemre: Istennel összeköttetésbe lépni, hogy a lélek vágyódjék Isten imádására. 2. Megújulás a Szentírás használatában: meghallgatni Istent, figyelni út­mutató vezetésére. Századunkban nagyot lendült a bibliakutatás, a Biblia fel­használása istentiszteleten, igehirdetésben, lelkigyakorlatokon. Még várunk arra az időre, amikor az egyes katolikusok naponta fognak nyúlni a Szentírás után, hogy általa jussanak közelebb Istenhez. 3. Megújhodás a szentségi életben, hogy a megszokást váltsa fel új vára­kozás, mélyebb értékelés. 4. Megújulás az apostoli buzgóságban. Aki látja, mennyit tesz Jézus az emberért, az akarja, hogy az emberek mindenekfölött vonzódjanak Jézushoz; akarja közölni velük Istennel egyesült életének boldogságát. 5. ökumenikus megújulás a Lélek szeretetében. 6. A karizmatikus adományok gyakorisága és használata. Jézus ezeket megígérte azoknak, akik benne hisznek, mint az Ő jeleit (vö. Mk 16,18). Mindjárt jelentkeztek is, mihelyt az apostolok kezdték hirdetni tanítását (16,20). A korintusi egyházban olyan általánosak voltak, hogy Szent Pálnak szabályokat kellett felállítania használatukban (1Kor 12—14). Ilyenek: a „nyel­veken beszélés“ és értelmezés, prófétai meglátások és kijelentések, betege­ket gyógyító erő. Miért olyan kivételesek ma ezek az adományok? Nincs olyan szükség rá­juk, mint a keletkező Egyházban? Sokkal nagyobb! Talán azért kivételesek, mert még csak álmodni sem merünk arról, hogy megkapjuk, és így nincs is várakozásunk, igényünk velük szemben. Nem adtuk át magunkat a Szentlélek vezetésének minden téren, nem merjük kérni, szinte kényszerítő bizalommal. Hogy karomban van-e erő, nem érzem, míg csak nem használom. Hogy tu­dok-e látni, nem tudom, hacsak nem nézek. Karizma kellene, hogy papi és hívői működésünk sugárzóbb legyen; hogy tanításunk, apostoli munkánk eredetibb legyen, meghamisítatlan forrásból eredjen; hogy egész mindennapi életünk a Lélekkel eltelt legyen. Ahol a karizmatikus megújulás virágzik, ott e követelések már meg is valósultak. Imaösszejövetel (prayer meeting) a) Dicséret Ha az összejövetel istentisztelet akar lenni, legyen apnak középpontja Isten maga. Az összejövetel vezetője mindjárt az elején felhívja a jelenlevőket Isten dicséretére, imádására. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom