Szolgálat 21. (1974)
Halottaink - Msgr. Csipak Ferenc (Békési István)
Bodnár Sándor gk. esperes jan.6-án Budapesten. Nyíregyházán temették (73,49) Msgr. Csipák Ferenc protonotarius, újvidéki plébános jan.9-én (68,41) Varga László SJ Lővenben (Belgium) jan.9-én (73,56,44) Forró Ferenc SJ Schrobenhausenben (Németország) jan.13-án (59,44,33) Dr. Palkó János aranymisés ny. kanonok jan.18-án Szombathelyen (81,58) Szakács János püspöki tanácsos, volt váradi megyés. Szülőfalujában, Kapuváron temették (68,41) Both Ferenc szalézi áldozópap Torinóban (Olaszország) jan.24-én (53,36,26) Takáts Ferenc söptei esperesplébános jan.29-én Szombathelyen. Fábián Árpád és Winkler József püspök temette (68,45) Búzái József lazarista jan.30-án Budapesten (67,42) Babirák Gyula aranymisés szalézi jan.12-én Pannonhalmán. Ráckevén temették (85,59,50) Novák Antal c. esperes, ny. jászteleki plébános jan. 31-én Alattyánban. Jászteleken temették (75,53) Mojzes Péter ny. teológiai tanár, kalocsai egyházmegyés. Febr1-én temették Cinkotán (62) Stiebet- József c. apát, ny. plébános Székesfehérvárott. Febr.2-án temették Bernolák Máté ny. viszneki plébános febr.4-én. Pestlőrincen temették (73) Elhúnyt paptestvéreinket foglaljuk mementóinkba! + MSGR. CSIPÁK FERENC (1906— 1974) Ha igaz, hogy egy csepp vízben benn van az óceán, és hogy tenyérnyi víz az egész égboltot visszatükrözi, akkor Msgr. Csipák utolsó napja, utolsó órái életének rövid foglalata. Három ízben találkoztam vele ebben a 25 órában. Kedden, január 8-án gyűlésre jött be Szabadkára. Mikor a portán meghallottam hangját, indultam volna üdvözlésére. De már ott is volt a szobámban két konzultor- társával. Mint mindig, most is égett és tervezett. „Meddig maradsz?" — kérdezte. „Csütörtök este indulok kifelé." „Nem, mert pénteken nekünk rekoliekciót tartasz Újvidéken. Arról kell beszélned, mit kell tennünk a mai körülmények között. Nem rossz-e az egész alapállásunk a pasztoráció nagy ügyeiben? Mit tett az Egyház a történelem folyamán, különböző korfordulókon, hogyan viszonyult az élethez, a társadalomhoz, a világhoz?" — Már indultak is a konzultori gyűlésre . . . Ebéd után még- egyszer felszaladtunk a szobámba, és ugyanezt a témát fejtegette. Megegyeztünk: szerdán náluk leszek Újvidéken. Másnap reggel — halála reggelén — az autóbusztól egyenest hozzá mentem. Míg Huzsvár atya megjött, vagy félórát beszélgettünk az Egyház, a magyarság helyzetéről, tennivalóinkról — mint mindig. Majd hármasban folytattuk. Újra meg újra indulni akartunk — szinte lenyomott bennünket a székre, és tüzelt, magyarázott tovább . . . Megírta és postáztatta a rekollekciós meghívókat. Halála után kapták kézhez a papok, de idejében a tervezett rekoliekcióra, idejében a temetésére. Bár igen fáradt volt, és a nővérek kérték, ne menjen sehova, délután 4 óra tájban indult az ortodoxokhoz karácsonyt és névnapot köszönteni. Teljes prelátusi díszben, gyűrűvel, mellkereszttel. Tudta, ott lesz a püspök is. A lépcsőkön háromszor is meg 89
