Szolgálat 20. (1973)
Tanulmányok - René Voillaume: Szűz Mária
maradt? Az a tény, hogy közelről volt része Jézus emberi természetében, nem könnyítette meg az istenségébe vetett hitet. Azt kell mondanunk: egy izraelitának egészen rendkívüli és szinte képtelen dolog volt, hogy egy embert Istennek mondjon! Maga Isten századokon át nagy erővel véste Izrael tudatába az isteni transzcendenciát: elképzelhetetlen volt, hogy akárcsak érzékelhető jellel is ábrázolják a mindenható és láthatatlan Istent. Meg kell értenünk, micsoda szokatlan és látszólag szentségtörő kérdéssel kerültek szembe Krisztus bírái, önök hogyan ítélkeztek volna a Szanhedrin bírái helyén? íme egy ember, aki azt állítja magáról, hogy ő Isten! Mit gondoltak volna? Káromló, vagy bolond? A zsidó felfogás számára elgondolhatatlan volt a transzcendens Istennek egy emberrel való társítása. Elmondhatjuk, hogy ez a probléma a Szent Szűz számára is létezett, és nem volt minden olyan nagyon egyszerű neki! Mi annyira hozzászoktunk keresztény hitünk meghatározásaihoz, hogy nem vagyunk vele eléggé tisztában, milyen lehetett Izrael népében ennek az elképzelhetetlen eseménynek az első fölfedezése: egy ember, aki Isten, a testté lett Ige. Pedig ez a valóság nagy titokként volt ott Jézus és Mária egész viszonyában. Gyermeke volt, de olyan gyermek, akit nem tudott felfogni. Viszonyuk minden meghittsége ellenére ez a titok a maga teljességében megmaradt és a gyermekkel együtt növekedett. Mária érezte, hogy gyermekében misztérium lakik. Ezért kellett a Szűzanyának élete éveinek során lassanként behatolnia fia titkába és sorsába. Ez magyarázza meg, miért kellett arra is rájönnie, hogy fiának titka felülmúlja őt. Fia az egész emberiségé volt. minden emberé volt: Isten volt. Egyenesen állva a kereszt alatt Ezért állt ott egész természetességgel egyenesen a Kereszt lábánál. Belső erejének teljes kiáradásában, fia küldetése ismeretének teljes világosságában. Mindazok között, akik Jézus nyilvános életének három éve alatt hallották szavait, befogadták tanítását, ő, az anyja értett meg a legjobban mindent. Hitével és benső világosságával gyökeréig hatolt ennek a tanításnak: mindent megérzett előre, mindent kitalált a Szentlélek teljes megvilágosításában. Ezért ebben a pillanatban, a Passió végső beteljesedésekor tökéletesen ismerte Fiának isteni mivoltát, megváltói tisztét. Ha növekedett benne a hit, akkor a keresztrefeszítés idején tökéletes ismeretében és tudatában volt annak, ami történt, ti. az emberek megváltásának. Ez tette lehetővé, hogy fiával együtt akarja ezt a szenvedést, társuljon hozzá és teljes mértékben társmegváltóvá váljék. Nemcsak azért volt ez, mert a test és vér köteléke fűzte össze fiával és testében együtt szenvedett vele, hanem azért is, mert tökéletes lelki és ismereti közösség volt köztük. Elérkezik a feltámadás ideje. Ne gondoljunk semmi többre, mint amit az Evangélium elmond. Jézusnak sokkal magasabb felfogása volt anyja élet- szentségéről, minthogy megfosztotta volna a hit jótéteményétől; mert Mária hitt a feltámadásban. De ez nem akadályozta meg azt, hogy szenvedjen a passiótól. 60
