Szolgálat 20. (1973)
Tanulmányok - René Voillaume: Szűz Mária
Az Egyház anyja De mi lesz vele fia mennybemenetele után? Nincs már a földön, otthagyta őt. Itt egyrészt meg kell jegyeznünk, hogy a kereszten haldokló Jézus szoros kapcsolatot hozott létre Szűz Mária és egyik apostola között. A hagyomány szerint Szent János ez, az evangélium ui. csak így nevezi: „a tanítvány, akit Jézus szeretett“ (Jn 19,26). Ettől a perctől fogva Jézus anyja Jézus tanítványaira van bízva. Ebben az eljárásban Jézus egészen természetes törődését kell látnunk, hogy ne hagyja anyját egyedül, mert valószínűleg nem volt Jeruzsálemben közeli ismerőse. De Máriát Krisztus akarata azért is az apostolokra bízza, mert kellett, hogy az Egyházra legyen bízva és meglegyen benne a helye. Ezért van ott az apostolokkal, velük van a pünkösd órájában is. De nincs semmiféle helye a hierarchiában; nem volt pap, nem volt joghatósága az Egyház fölött. Nincsen címe az Egyházban, mert több volt az Egyháznál. Szerepe egyedülálló, sajátos, ő a Megváltó anyja, Krisztus anyja. Következésképpen az Egyház Anyja is, mert az Egyház: Krisztus. A kegyelem Anyja is. A kegyelem mintegy viszonyban van Máriával, mert forrása Jézus embersége, az pedig Mária ölén formálódott. Mária a minden keresztény lelkében élő kegyelem Anyja is. Tehát az a mérhetetlen természetfölötti valóság, amelyet Krisztus teremtett meg, bizonyos módon Máriára van bízva. Mintegy Jézus-anyaságának kiterjesztése ez minden keresztényre. Meg kell értenünk ezt, hogy megérthessük azt, ami azután történik. Fia nincs már a földön. Ezért a mennybemenetelt követő évek először is a várakozás évei, de az Egyházban való jelenlété is: nagyon szerény, nagyon rejtett jelenlété. Mária most is csak egy szegény asszony, aki halni készül, várja a halált. De az apostolok számára Jézus konkrét és eleven emléke. Képzeljék el, milyen jelentőségre tett szert Jézus anyja az apostolok előtt, miután Jézus eltávozott és az ő értelmük pünkösdkor megvilágosodott. Mária hasonlított Jézushoz, az anyja volt. Emlékeket tudott elbeszélni nekik, amelyek most fontossá váltak, míg azelőtt senkisem gondolt arra, hogy kérdezősködjék Jézus gyermekkorának eseményei felől. Tudják, hogy van ez. Mária most jelentőssé válik, mert Jézus már nincs itt és nem alkothat ellenzőt előtte. Ellenkezőleg: most ő az, aki titkokat közöl róla bizalmasaival. Hogy Jézusnak mindig legyen anyja És ekkor történt meg Mária mennybevétele, halála pillanatában, vagy azután, az Egyház ezt nem mondja meg; a hagyomány sem nagyon világos az esemény természetére vonatkozólag. Hogyan történt ez? Amit most már tudunk, azzal az örömmel és békével, amit az Egyház definíciója ad meg — mert bizonyos biztosítékra van szükségünk, hogy hinni merjük ezt a nehezen elképzelhető tényt —, az a következő: Mária teste jelenleg együtt van a dicsőségben Fiával, és az egész emberiségből egyedül neki van meg ez a kiváltsága. A Gondviselés tervében benne volt, hogy Jézusnak legyen anyja és ez az anyaság átalakulva, fölemelve tovább folytatódjék a keresztények, Jézus „testvérei“ iránt. 61
