Szolgálat 18. (1973)
Az egyház szava - A holland püspöki kar pásztorlevele Szűz Máriáról
megünnepelni, és az apostolok sírjához történő hagyományos zarándoklással biztosítja a szokásos ünnepi jelentőséget azoknak, akik végre tudják és végre akarják hajtani. Ez a fontos és üdvösséges lelki és vezeklő folyamat, amely az egész Egyházat érdekli, különleges búcsúk engedélyezésének kíséretében Pünkösd közeledő ünnepén, június 10-én fog megkezdődni. Az előző Szentévekben a kiterjesztés a római ünnepségek után következett; most viszont meg fogja előzni ezeket. Mindenki megértheti: ebben az újításban az a szándék vezetett, hogy még nyilvánvalóbb és hatékonyabb közösség kötelékével tiszteljük meg a helyi egyházakat, Krisztus egyetlen és egyetemes Egyházának eleven tagjait. Egyelőre elég ennyi. Ha Isten is úgy akarja, lesz még erről sok más mondanivalónk. Legyen mindnyájatokkal apostoli áldásunk. Lapunk e számának megjelenése idején ünnepeljük VI. Pál pápaságának tizedik évfordulóját. Isten sok kegyelmét kívánjuk és kérjük egyházkormányzó nehéz munkájához. A HOLLAND PÜSPÖKI KAR PÁSZTORLEVELE SZŰZ MÁRIÁRÓL Ha ebben a pásztorlevélben úgy szólunk hozzátok, mint fivéreinkhez és nővéreinkhez a hitben, akkor ezeknek a szavaknak talán más jelentősége és csengése van, mint az elmúlt időkben. A változás, az átmenet korát éljük. Sokak számára a hit nem nyugodt birtoklás, egyértelmű biztonság többé. Hitünk támadásoknak van kitéve és hűségünk kemény próbának alávetve. Martin Buber zsidó filozófus, ez a mélyen hivő ember korunkat az Istenre vonatkozó sötétség korának jellemezte. A kifejezés a napfogyatkozás, a homály képét idézi föl bennünk. Mint keresztényeknek talán a Szentírás szava is eszünkbe jut: „A hatodik órától pedig sötétség támadt a földön egészen a kilencedik óráig, mert a nap elveszítette fényét“ (Lk 23,44). így írja le az evangélista Krisztus halálának óráját. Az apostolok és a tanítványok elmenekültek. Cserben hagyták haldokló Urukat. Sőt egyikük háromszor megtagadta. Ezekben az órákban az emberiség mélységes elhagyatottság és ziláltság áldozata lett. Az Úr meghalt. A kicsiny nyáj szerteszóródott, elveszítette bátorságát. Kétség és bizonytalanság kergette haza a csüggedt tanítványokat. Mária hite Egy ember szívében maradt mindenkor eleven és rendíthetetlen a hit. Máriáéban. Néhány asszonnyal és a hűséges Jánossal ott állt a kereszt alatt. Hite megerősítette a többiekét. Hiszen az áll írva róla: „minden szót megőrzött szívében“. Ebben a legnehezebb megpróbáltatásban, ezen a lélekjárással teli, de egyben üres szombatéjszakán Mária rendíthetetlen hitben tartott ki. Ezt a csendes szombatot ma nagyszombatnak nevezzük. Már húsvét sugárzásába 66
