Szolgálat 17. (1973)

Tanulmányok - K.F.: Az üresedő templomok „teológiája“

népet szidni: miért nem jöttök templomba, istentelenek? — hanem föl kell vetni az üres templom árva padjaiban, sűrűsödő homályában a kérdést: miért nem jönnek? miért nem vonz a templom? hogy is nézi az Úristen az ő ragyo­góan kongó házát? nlncs-e itt valami rejtély, isteni kérdés? Az üzletember is, ha rosszul megy a boltja, felveti a kérdést: mi ennek az oka? Talán divatja­múlt az árum, vagy rossz a kiszolgálás? másutt talán jobbat adnak? Tanuljunk a világ fiaitól, akik a maguk nemében okosabbak a világosság fiainál. Teológiát mondottunk: mit szól az Úristen mindezekhez? Ö is csak sopán­kodik és megbánja, hogy embert teremtett? Vagy figyelmeztet mindezzel, mindenfelől, hogy a régi kincsből újat hozzunk ki? Teológiát mondottunk: kí­séreljük meg kissé átfogni Isten végtelen gondolatait az árvuló templomok csendjében. Nem áltatjuk magunkat, hogy a problémát kimerítjük és kielégítő válasszal szolgálhatunk. Ha csak annyit is látunk meg, merre mutat az útjelző tábla — erre vagy arra kell-e mennünk —, máris sokat értünk el. Bizonyára lesznek, akik elindulnak és közelebb jutnak a célhoz, még ha mocsáron kell is átgázol­ni, vagy sziklákat kell megmászni. Ha kimerültünk az útkeresésben, jöjjön a következő nemzedék, folytassa. Tények állása De vessük fel a kérdést: valóban üresednek-e templomaink? Erről külön vallásszociológiai és történelmi tanulmányok adatai kellenének. Legyen elég azonban néhány meggondolkoztató utalás. Vannak községek, ahonnan elköltözik a nép. Egy hevesmegyei faluban 1956-ban 1800 ember lakott, 1970-ben már csak 1200. A munkabíró nép jelen­tős része másutt dolgozott, a fiatalok még a községben voltak bejelentve, de már a városban dolgoztak és tanultak. A templom üresedett, mert a nép elköltözött. Ha viszont járom gyerekkorom kedves templomát, amelybe az akkori idők véleménye szerint olyan sokan jártak, mert a padok tele voltak — ma keve- sellem a padokat. Sokkal többen járnak templomba és sokkal több a mise. Manapság inkább a fiatalság hiányzik a templomokból. De hiszen azelőtt is hiányzott. Jöttek a gyermekek, mert jönni kellett. A fiatalság akkor is valami gőzös vallástalanságon esett át, lekötötte figyelmét az élet feladata, szépsége, lendülete, a párválasztás, — aztán szépen megöregedve, tapasz­talatokban gazdagodva öregkorára betért az Isten házába megnyugodni. Akadnak helyek, ahol megszakadt a hagyomány, és ha egyik nem jön a templomba, nem megy a másik sem. Nem hősök és nagy egyéniségek, nem veszik fel a harcot a társadalmi ítélettel. Nem meggyőződésből jöttek, meg­győződés híján el is maradnak. Vannak viszont községek, ahol még érintetlen a hagyomány: tele a templom, zeng az ének, zsong az jma, fegyelmezetten viselkednek, védi a templomot a régi szokás és a jó papok lelki hatása. De meddig . . . ? 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom