Szolgálat 17. (1973)
Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: Az új magyar zsoltárfordítás érdekében
letek történtek arra, hogy hittanórákon Ti I mann „Führung zur Meditation“ c. könyvének módszere alapján szemlélődést végezzenek. Természetesen ahhoz, hogy a gyermek örömmel és jól imádkozzék, helyes és korához mérten teljes istenképre van szüksége. Ennek elemei azonban külön tanulmányt igényelnének. Bizonyos az, hogy a szülő, a hitoktató neveltjének imaéletéért a saját bensőséges imaéletével tehet legtöbbet. Azért is, mert ennek példája ellenállhatatlan hatással van a bontakozó gyermekre. Azért is, mert ha „mindent megtettünk, ami rajtunk állt“, bizalommal és sokszor kell ajánlanunk a ránkbízottakat Annak, aki „a növekedést adja“ kegyelmével a keresztséggel birtokába vett lélekben. Irodalom. Marielene Leist: Erste Erfahrungen mit Gott (Herder 31972, 128 o.) és Gebetbuch für Kinder und ihre Eltern (Herder 21973, 59+12 o.). Az írónő ismert pedagógus és maga is négy gyermek anyja. Farkasfalvy Dénes AZ ÜJ MAGYAR ZSOLTÁRFORDÍTÁS ÉRDEKÉBEN A zsoltároskönyv új magyar fordítása egyrészt égetően szükséges, másrészt sok és sokféle akadályba ütközik. Mióta a népnyelvű liturgia magyar nyelven is valósággá vált, a zsoltárok mindenben megfelelő (tehát pontos, költői és modern nyelvezetű) fordítását az Egyház napi szükséglete igényli. Ugyanakkor világos, hogy a korábbi fordítások ezeknek az igényeknek aligha felelnek meg. Ezzel az állítással nem kívánjuk az eddig készült fordítások érdemeit kétségbe vonni. Főképp Sík Sándor 1923-as, majd 1955-ös és 1961-es fordítása tűnik ki, mint a jelenleg rendelkezésre álló legjobb szövegek. E fordítások azonban egyrészt liturgikus használatban sok kívánnivalót hagynak maguk után, másrészt szentírástudományi alapjaikban már részben vagy teljesen elavultak. Az alábbiakban nem annyira a meglevő fordítások fogyatkozásait kívánjuk elemezni, mint inkább egy készülő új fordítás módszerét és elveit ismertetjük. A csatolt zsoltárszövegekben az itt kifejtett elvek alkalmazását szeretnénk bemutatni. Biblikus alapok Sík Sándor 1955-ös fordítása már igen sokban felhasználta az utolsó évtizedek szentírástudományi eredményeit. Bár a második kiadás bevezetésében Szörényi Andor a formatörténeti kutatást „az újkor legnagyobb szentírástudományi eretneksége és tévedéséinek nevezi, annak eredményeiből a fordítás bőségesen merít, s így a biblikus tudományok akkori legújabb álláspontját tükrözi a legtöbb helyen. Az utolsó tizenöt év azorlban további fejlődést hozott a zsoltárkutatásban és, ahogy mi látjuk, a zsoltárok értelmezésében 32
