Szolgálat 17. (1973)
Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: Az új magyar zsoltárfordítás érdekében
forradalmi változásokat eredményezett. Itt elsősorban P. Mitchell Dahood S.J. munkájára gondolunk, aki a Ras-shamra-i leletek alapján a zsoltárköltészet egészét újrafordította és értelmezte. A Ras-shamra-i leletek már 1928 óta foglalkoztatják a tudományt. 1930 óta rendszeresen folyik Ugarit városának feltárása, amely a Kr. e. 13. században pusztult el és romjai között nagyszámú írásos leletet hagyott az utókorra. Ezek nagy része vallásos tárgyú és költői tartalmú. Az ugariti nyelv közeli rokonságban áll a héberrel, a Szentírásból ismert héber nyelvnél azonban régebbi, úgyhogy tulajdonképpen a héber nyelvnek a Bibliából alig ismert (illetőleg alig értett) archaikus, régies formáira vet fényt. Az ugariti leletek pár évszázaddal régebbiek, mint a Szentírás legrégibb szövegei. Ezért elsősorban nyelvtörténeti leg engedik megérteni a héber nyelvű költészetet mind azok költői stílusát, mind pedig nyelvtani formáit illetően. Köztudomásúlag a zsoltárok szövegeiben számos homályos, gyakorlatilag lefordíthatatlan sor található, amelyeket a szakemberek csak a szöveg hozzávetőleges átalakításával tudtak lefordítani. Az ugariti leletek alapján P. Dahood egy ősi, elfelejtett, már az Ószövetségen belül nem jól értett nyelvi formát fedezett fel a legtöbb ilyen homályos mondatban, és a fordítást az eredeti (mássalhangzós) szöveg változtatása nélkül volt képes megadni. Nem egy esetben bizonyítva látja, hogy a későbbi (főleg fogság utáni) olvasók és másolók az eredeti szöveget már nem értették helyesen, ezért a mássalhangzós szöveget hibásan választották szét szavakra, vagy hibásan látták el magánhangzókkal. Az ugariti költészet áttanulmányozása alapján P. Dahood, aki jelenleg a Pápai Szentírástudományi Intézet tanára Rómában, az egész zsoltároskönyvet újrafordította és magyarázó jegyzetekkel kiadta három kötetben a The Anchor Bible c. angol nyelvű, de nemzetközi írógárdával rendelkező sorozatban. A harmadik kötet 1970-ben jelent meg. Minden kötet megjelenését tudományos vita követte, amely még távolról sem tekinthető befejezettnek. Lehet, hogy P. Dahood megoldásainak egy része nem fogja kiállni az idő próbáját. Minthogy azonban felfedezései új evidenciára, azaz eddig ismeretlen forrásanyagra támaszkodnak, meglátásai nem hanyagolhatok el. Egy korszerű zsoltárfordításnál feltétlenül figyelembe kell venni P. Dahood szövegét. Vajon mely pontokban jelent P. Dahood zsoltárfordítása lényeges változást a zsoltárok megértésében? Mi úgy látjuk, hogy Dahood felfedezései két fontos pontban változtatták meg a biblikus tudomány állását. Az egyik a zsoltárok keletkezésének korát illeti. Minthogy az ugariti leletek kora Mózes korát is megelőzi, a nyelvi és költészeti hasonlóságok alapján a zsoltárszövegek korai, tehát királyságbeli keletkezése nemcsak lehetségesnek, de valószínűnek látszik. Ez nemcsak abból világos, hogy a kánaáni népek kulturális hatása már korán megkezdődött, hanem főképp abból, hogy, mint mondottuk, nem egy zsoltár szövegét már a fogság idején félreértették 3 33
