Szolgálat 16. (1972)
Könyvszemle - Leslie Roose Francis: Az elrejtőzött Krisztus és az Egyház mítosza (N.K.)
ményeket is; természetesen elsősorban utal a hittételekre, az egyház hivatalos tanítására, és csak ezután tér ki a szabadon vitatott teológiai nézetekre. Nagy érdeme még az is, hogy állandóan jelzi a tárgyalt teológiai kérdés lelkipásztori vonatkozásait; így jó irányelveket ad a liturgikus megújuláshoz is. (A könyv alcíme: „A liturgikus reform teológiai alapjai“, sejteni engedi a Szerző alapvető szándékát.) Cserháti püspök könyve két nagy részre oszlik: I. Általános szentségtan (biblikusdogmatikus alapvetés); II. Részleges szentségtan. A magunk részéről sikerültebbnek tartjuk az általános alapvetést. A Szerző Rahner, Schillebeeckx és Semmelroth nyomán az egyházat ősszentségnek („Ursakrament“) tekinti. A hét szentség tulajdonképpen nem más, mint ennek folytatása, kiterjesztése, amint az egyház misztériuma is lényegében a megtestesült Ige misztériumának folytatása, kiterjedése. Lényegében ezt a gondolatot tette magáévá a II. Vatikáni Zsinat is. Egy rövid ismertetés keretében lehetetlen érzékeltetni azt a gondolati gazdagságot, amelyet Cserháti József új könyve összesűrített. Tulajdonképpen az egész katolikus dogmatika jelen van a könyvben, egy bizonyos szemszögből nézve. Hangsúlyozzuk: a nagy összefüggések megmutatása, a lényeglátás ennek a monográfiának egyik kiemelkedő érdeme. Természetesen a Szerző nem mélyíthetett el minden szétágazó teológiai kérdést. Pl. több ponton bővebben kifejthette volna a kegyelemről vallott nézetét. Vitatható — egyébként ma ténylegesen vitatott is — az egyes szentségek sajátos kihatása (a szentségi jegyek és a sajátos szentségi kegyelem mibenléte). Helyesnek tartjuk, hogy kritikával fogadja a Case! nyomán kialakult misztériumelméleteket. Figyelemreméltó az is, ahogyan az eucharisztiára vonatkozó új nézeteket (transfinalisatio, transsignificatio) összefoglalja: mindig nyitott az új felé, rámutat az új kísérletek pozitívumaira, ugyanakkor jelzi azokat a szélső határokat is, amelyeket nem léphet át a katolikus teológus. — Mindent egybevetve, Cserháti József pécsi megyéspüspök új könyve szakembereknek és lelkipásztoroknak egyaránt kiváló tájékoztatást nyújt az ekkleziológia és a szentségtan újabb kérdéseiben; nagyszerű szolgálatot tesz a magyar egyháznak a liturgikus élet megújításában és elmélyítésében. Szabó Ferenc Leslie Roose Francis: Christ Incognito and the Church Myth (Az elrejtőzött Krisztus és az Egyház mítosza). London, The Woodville Press, 1971. 127 o. Anglián kívül kevésbé ismert, hogy a közjoggal, vagyonnal és tradíciókkal körülbástyázott anglikán egyház milyen súlyos belső feszültségekkel küszködik. Ez a könyv kíméletlen őszinteséggel mutat rá a társadalom életében úgyszólván jelentéktelen, de államilag mégis tekintélyes anglikán egyház belső ellentmondásaira. Melyek az alapvető problémák? A szerző — anglikán lelkész — adatok százaival bizonyítja, hogy az anglikán egyház elkényelmesedett, teljesen befelé fordult, kormányzása, ügyvitele a papok és a klérus által kiválogatott lelkes kis civil csoport passziója. Nagyszabásúnak látszó belső reformok, akta-tologatás, pénzügyi elszámolás és túlméretezett, százféle bizottságra bontott egyházigazgatás — mindez főleg a vezetők által olvasott egyházi közlönyök és hetilapok fórumán kap nyilvánosságot. Az anglikán egyháztagok — vagyis papiroson több mint 40 millió angol — minderről semmit sem tudnak és nem is érdekli őket, mi megy végbe az egyház legszűkebb berkeiben. A statisztikai felmérések szerint az anglikánok 5 %-a jár rendszeresen templomba, noha majdnem minden újszülöttet megkeresztelnek, majdnem minden házasságot templomi szertartással kötnek meg és majdnem mindenkit pap kísér a sírhoz, vagy a krematórium süllyesztőjéhez. Francis szerint ezeknek a jelenségeknek mélyen fekvő oka az egyház fogalmának elferdítésére, vagy akaratlan félreértésére vezethető vissza. Az egyháznak a mindenkori és teljes emberi-társadalmi élet szolgálata a feladat; saját kereteinek túlzott ápolása, fenntartása elvonja igazi hivatásának teljesítésétől. Óriási anyagi és szel84
