Szolgálat 16. (1972)
Az egyház szava - Kilenc év a pápaságban (VI. Pál)
AZ EGYHÁZ SZAVA KILENC ÉV A PÁPASÁGBAN VI. Pál beszéde a jún. 21 -i általános kihallgatáson Ma, amikor a szerető odaadás annyi jele vesz körül, úgy érezzük: kötelességünk magunkról is szólni egy szót, — annak évfordulójáról, hogy Róma püspökévé választottak, s ezzel Péter apostol utódává ezen az ő székhelyén, amelyre e város pásztori gondjával együtt az egész földkerekség katolikus Egyházának felelőssége is rá van bízva. De erről a nagyjelentőségű és sokrétű témáról nem akarunk most beszélni. Nem akarjuk ecsetelni az események voltaképpen igen egyszerű, rövid és mindenki előtt ismeretes lefolyását sem, csak néhány emlékünkben maradt benyomást visszaadni. Ez talán vigasztalására lehet az egész Egyháznak, amely ezen az évfordulón olyan bőséges jelét adja jóakaratának és odaadásának. Igazán hálátlanságnak tartanánk az Úr iránt és udvariatlanságnak testvéreinkkel és hű fiainkkal szemben, ha semmi hangot nem adnánk azoknak a gondolatoknak, amelyek ez alkalomból foglalkoztatnak. Ma kilenc éve, éppen ebben az órában, röviddel dél előtt, a Sixtusi kápolnában csekélységünket választották római pápává. így egy másik nehéz és magas egyházi hivatalt kellett otthagynunk, a milánói érsekét; el kellett jönnünk Szent Ambrus és Borromei Sz. Károly, valamiint Isten szolgái: Andrea Ferrari és lldefonso Schuster püspöki székéből, — Rómába, ebbe az Apostoli Székbe, Isten szolgájának, a máig szeretett és gyászolt XXIII. János pápának utódául. Nem akarunk itt most erről elmélkedni. Aki akarja, maga is könnyen megteheti, ha beleállítja ezt az eseményt az akkori történelmi és lelki keretbe. Elég arra emlékeztetni, hogy a zsinat épp akkor jutott túl első, nem könnyű ülésszakán és mindenütt, az Egyházban éppúgy, mint a világban, nagy várakozásokat keltett, új megmozdulásokat váltott ki. Egyszerűen csak ennek a napnak egyetlen benyomásáról akarunk beszélni, amely még mindig elevenen él emlékünkben. Az volt az érzésünk, mintha akaratunkon kívüli, akaratunk fölött álló események gépszerű és titokzatos összejátszása ragadott volna magával. Soha egy cseppet sem kívántuk vagy kerestük megválasztásunkat. Ezt elhihetitek. Ellenkezőleg: a nagy és tiszteletreméltó emlékű XI. Pius pápa és Isten másik tiszteletreméltó szolgája, XII. Pius pápa mellett hosszú ideig teljesített szerény szolgálataink megmutatták nekünk, milyen rengeteg kötelességet, nehézséget és követelményt hoz magával Péter kulcshatalma. Tehát ugyancsak tudatában voltunk 53
