Szolgálat 14. (1972)

Az egyház szava - A Szentatya a magyar zarándokokhoz

igazolására. A hit és a buzgóság felszítására van szüksége a papoknak, hogy minden olyan lelkipásztori segédeszközt felhasználjanak, amelyet a magyar törvények megengednek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a családi nevelés pótolhatatlan. Ha már a családról van szó, lehetetlen, hogy meg ne említsük a család mai válságát, amelyet a ti szeretett hazátokban is tapasztalhattok. Példának hozzuk fel azt a tanulmányt, amely a „Vigilia" ezévi márciusi számában Je* lent meg a születéscsökkenésről, az abortusról, a válásokról és az öngyil­kosságokról. E tényekkel szemben nem maradhatunk közömbösek. Értesül­tünk arról, hogy maguk az állami hatóságok is igyekeznek ezeket a bajokat orvosolni. Az Egyháznak sürgető kötelessége az, hogy ezen a téren, a maga hatáskörében — minthogy szoros értelemben vett erkölcsi problémákról van szó — a bajok orvoslására siessen. Tisztelendő Testvérek és szeretett fiaink! Szent István király millenniumá­nak ünnepségeit akartátok megkoronázni ezzel a római zarándoklattal, arra az eseményre emlékezve, amelyből a magyar katolicizmus született. Szent Péter sírjához jöttetek, hogy erőt merítsetek hivatástok hűséges teljesítésé­hez, hogy az Úr kegyelmét kikönyörögjétek. Azt óhajtjuk és azt kérjük a kegyelmek Adományozójától, hogy új Pünkösd napja ragyogjon föl rátok, hogy a magyar egyházban elinduljon és kibontakozzék a lelki megújulás. Ezeket akartuk lelketekre kötni lelkipásztori szeretetünktől és gondos­kodásunktól vezetve. Végül a Szentlélek bőséges ajándékainak zálogaként adjuk rátok és a távollévő magyar papokra is, akik lélekben itt vannak a zarándoklattal, apostoli áldásunkat. A teljes magyar zarándoklathoz (máj. 24) Bevezetőben a pápa megemlékezett 1938-as budapesti látogatásáról az Euch. Kon­gresszus alkalmával, majd a Szent István-jubileumra küldött apostoli leveléről. Szent István öröksége: „töretlen hűség a keresztény valláshoz és a magyar haza nagylelkű szeretete“. Majd a következő üzenetet küldte az otthonmaradottaknak: „Tudják meg valamennyien, hogy a Pápa szereti őket; tiszteli és nagyrabecsüli nemzeti értékeiket, amelyek olyan változatosak és gazdagok: a legszívélyesebb figyelemmel követi val­lási és társadalmi életük alakulását; biztos és sikeres jövőt kíván hazájuknak, és mindenegyes gyermekének azt a boldogságot, amelyet csak egy atya kívánhat övéi­nek.“ Ezután pünkösd ünnepével kapcsolatban arról beszélt, hogy a Szentlélek aján­dékainak erejében a zarándokoknak is Krisztus tanúinak kell lenniük és tanúságot tenniük hazájukban az ő tanításáról, szeretetéről. Szól ez mindenekelőtt a püspökök­nek és papoknak (vö. Tit 2, 7-8) — a pápa itt köszönetét mondott azoknak az egy­háziaknak, akik Magyarországon ragyogó tanúságot tettek és tesznek Krisztusról —, de szól minden embernek is. „Eritis rnihi testes“ — tanúim lesztek ... Ti is, szeretett fiaink és le­ányaink, akiket az Úr arra hív, hogy elismerjétek őt az emberek előtt, hogy majd ő is megvalljon benneteket az Isten angyalai előtt (Lk 12,8). A II. Va­tikáni Zsinat arra szólít fel benneteket, hogy a világban lelki gyümölcsöket 5 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom