Szolgálat 14. (1972)
Tanulmányok - Bangó Jenő: Város, egyház, papság
A pusztán funkcionális, építészeti tervezési szempontokat a következő, sokszor meglepően hangzó városelnevezések tanúsítják: híd-város (pl. egy ten- geröbölt átívelő gigantikus acélhídra épített házak tömege), háló-város (központi, óriási acélárbocról kifeszített hálókra épül), szalag-város, cölöp-város, torony-város, vagy az egyszerűen hangzó „ház-város“. Ezeket a kifejezéseket vizsgálva minden régi fogalmi elképzelésünk csődöt mond, — a klasszikus lakóház fogalmát a „lakógép“ veszi át, s az ilyen „város-szörnyeteg" előbb- utóbb valóban vagy tyrannopolisz, vagy nekropolisz lesz. Társadalom és város A szociológia tudománya egyre jobban kezdi tanulmányozni a város jelenségét. A tények sokszor megcáfolják az elméleteket és megváltoztatják magát a gondolati keretet is, amelyben a gondolkodást megszoktuk. Egyelőre főleg az urbanitás fokának negatív kritériumaival foglalkoztak a szakemberek: számos tanulmány jelent meg a nagyvárosi bűnözés, a közlekedési balesetek és a nagyvárosi szubproletariátus életéről. Itt az ideje, hogy ez a tudomány komolyan foglalkozzék a városban együttélő milliók minden társadalmi megnyilvánulásával. A városlakók, természetüknél fogva, közlékenyebbek a szociológus iránt, mint a vidékiek, ami előmozdítja a vizsgálatokat. — Kétségtelen pl., hogy a városi lakosság között differenciálódás áll fönn a lakótér nagysága, a lakóház kora, a városnegyed közlekedési helyzete szerint. Egyik érdekes, de még eléggé ki nem kutatott index a városlakók társadalmi viselkedése a nagy közösségi „migrációk" idején: a nyári vakációk alkalmával (milyen nyaralóhelyet — hegyvidék, tengerpart —, milyen nyaraló szolgálatot — saját weekendház, szálloda, camping —, milyen közlekedési eszközt vesznek igénybe). Az állandó camping-ezők pl. nagy többségben városi irodai alkalmazottak. Index a városi lakosság politikai közönye is, amely bizonyos demokráciákban (Hollandia, Svájc) egészen vészes méreteket ölt. Politikailag legaktívabb rétegek a régi városlakók és a legfrissebb beköltözöttek. Index a városlakók hatalmas mobilitása, amely, úgy tűnik, olyan mértékben fokozódik, amilyen mértékben nő a távolság a munkahely és a lakóhely között. A városba-áramlás és újrakitelepülés közismert tények, sőt a helyi vándorlás is nagyméretű a folytonos lebontások és építkezések miatt. A nagyvárosban a kapcsolat a város vezetősége és a lakosság között szinte teljesen megszakadt, a kapcsolatok adminisztrációs vetülete pedig szociológiai szempontokból valóban semmitmondó. A mai modern várost lakója nem érzi „saját“ városának, hiszen állandó változásban van a fizionómiája. A közösségi kapcsolatok — ezt majdnem minden szerző hangsúlyozza — eltűnnek, de erősödnek a szociális kapcsok. Az emberközti kapcsolatok „vidéki“, érzelmi töltése kicserélődik „funkcionális“, érdekvédelmi, szolidaritási töltésekre. Vezető elit-réteg helyet pression group-ok, manager-rétegek és véleményirányítók (a hírközlő eszközök és a reklám csatornáin) befolyásolják a városla42
