Szolgálat 13. (1972)
Eszmék és események - Teológiai aggiornamento Magyarországon
formájú az összetartozásunk, de az összetartozásról biztosan tudok. Azt pedig, hogy hallgassanak a kérésemre, nem az én érdemeim miatt remélem, hanem azért, mert fölbátorít rá a lelkületűk! Majd ti is megtapasztaljátok, hogy az Úr Isten csodálatos dolgokat tesz nektek, — de mindig nagyon vigyázzatok, hogy jók legyetek az élő Isten előtt! Ezt ígérem, hogy nyilvánvaló lesz előttetek az Isten ereje, és számíthattok az Isten erejére. Tudjátok, úgy vagyunk mi, hogy az Úr Isten kezében mi magunk is erősek leszünk, — az Ö erejével. Zúg a szél odakint és rátok gondolnom igen jó most — hogy az Úr Jézus mit épít veletek. Annyi sötétséget látok, hogy jó a ti világosságtok nekem, és talán szilárdak is vagytok ebben a nagy ingadozásban. Nem látom én a jövőt, — de arról álmodozom, hogy ti az Isten kezét fogjátok, és a jövőtök az örökkévalóság! Áldott legyen az utatok! TEOLÓGIAI AGGIORNAMENTO MAGYARORSZÁGON A világ két végéről is jelezte egy-egy paptestvérünk, mennyire fáj nekik, hogy nincs sajátos magyar lelkiség, noha a pluralizmus eszméje utat enged a lelkiség vonalán a sajátos nemzeti értékek érvényesülésének. Hivatalos egyházi történetíróink is azt bizonygatják, hogy a magyar szentek, vagy lelkiségi irányzatok mindig valami nyugati áramlat tükrözői, képviselői. Anélkül, hogy történészeink adatait kétségbe akarnám vonni, mégis kérdésesnek látszik előttem, hogy egy annyira jellegzetes nép, mint a magyar, a kívülről felvett hatásokat ne formálná, ne hasonítaná át a saját lelkülete szerint. Nem arról van-e inkább szó, hogy nyugati mivoltunk elhitetésére mi magunk állítjuk homályba eredeti kezdeményezéseinket, vagy módosításainkat, miközben minden nyugatról jövő hatást a kelleténél jobban értékelünk? Hisz nem egyszer történt ez meg íróinkkal, művészeinkkel, tudósainkkal, technikusainkkal, áilamférfiainkkal, miért épp a lelkiség volna kivétel? Vegyük csak a legaktuálisabbat, a szentistváni lelkiséget, amely kereszténységünk alapjait megvetette s az árpádházi királyok és szentek hosszú során át hatott annak kibontakozására. Vajon elfogadható-e, hogy csupán a clunyi reformmozgalom, a szent- ágostoni Civitas Dei és keresztény királyeszmény kreatúrája, vagy Nagy Károly utánzója lett volna? Hogy magyarázható akkor, hogy hatása túlélte a nyugati áramlatokat? Szent Istvánban nemcsak egy általánosan keresztény, de különlegesen magyar uralkodói eszmény is megtestesül. Nemcsak igazságos és kegyes békefejedelem, hanem az egyszerűség és közvetlenség patriarchális jegyeit is hordozza. A magyar már Árpád előző utódaitól sem kívánta, hogy kiemelkedő hadvezérek, hódítók legyenek, vagy fényes udvartartással tűnjenek ki, de a megértő, atyai jóindulat mindenkor követelmény marad. Vagyis a familiaritás a világi és egyházi élet minden vonalán. Ez azonban nem zárja ki, hogy a kormányzás szilárd törvények alapján történjék, amelyek tiszteletben tartják a szerzett jogokat, szabadságokat. A többség nem vette zokon, hogy a törvények szabályozzák a valláserkölcsöt is, mert a közrend, az „ildom" felette áll az egyéni vélekedéseknek. A vallás a magyar számára elsősorban isteni 74
