Szolgálat 13. (1972)

Tanulmányok - Béky Gellért: A lelkiség történetéből

ságába. Bérulle tanítványai közül különösen Condren, Páli Sz. Vince, Olier és Bossuet lesznek ennek a fölmagasztosult papi ideálnak szócsövei. Tipi­kusan francia, jellegzetesen csak ,papi‘ és egyoldalúan „férfias“ lelkiség ez, nem egyszer félreérthetetlenül janzenista zománccal. Főgondolatai az imá­dandó Oltáriszentség, a szentmiseáldozat, a szentpáli „exinanitio" (önkiüresí- tés), valamint az örök Főpap, Krisztus körül keringenek. Ez a fajta, mordul „égi“ papi lelkiség erős hatással volt a 19. és 20. sz. papi képének kialakulá­sára, a hívekben is. 7. A középkortól kezdve (már a római birodalom bukása után) a monasz- tikus életmód és lelkiség lesz a keresztény ideál legautentikusabb tolmácso- lója és kézzelfogható iskolapéldája. A most születő Európa, a nyugati keresz­ténység melegágyai, sugárzó fényforrásai a kolostorok. Minél távolabb van a nép a kolostortól, annál felületesebb, sekélyesebb, „pogányabb“ a keresz­ténysége (persze kivételek is vannak). A vidék, a falu a „rudis“-ok, a csöke- vényes hittudás, babona világa. (Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy aki a papi pályára lépett, vagy kolostorban él, az eo ipso mintakeresz­tény!) A 6-12. sz. keresztény irodalma majdnem kizárólag a Benedek szabályait követő szerzetesek műve. Biblikus és patrisztikus, meg ősmonasztikus ala­pokon állnak, de a bencés lelkiség tolmácsolói8. Tudott tény továbbá az is, hogy nem Görögország, se nem Alexandria tudós teológusai, hanem a pusz­ták nem egy esetben primitív, félmeztelen, torzonborz remetéi és a mo­nostorok csendes, elmélkedő, dolgozó szerzetesei nyomták rá maradandó bélyegüket a nyugati és keleti kereszténység arcára és a hívek sokaságának mindennapi lelki életére. A nagy egyházatyák, püspökök is gyakran innen merítik az erőt, ihletet életművükhöz (Vazul, Nazianzi Gergely, Jeromos, Ágoston, Atanáz, Nagy Sz. Gergely). A germán és szláv népek megtérítése (a magyaré is) szintén majdnem kizárólag szerzetes misszionáriusok műve. A kor legjelesebb püspökei is az ő soraikból kerülnek ki®. A kései középkor lelkiségét (sőt még az újkorét is) formáló ájtatos- ságok, „best-seller“-ek szintén barátok, monachusok, vagy a velük szimpatizáló egyházdoktorok művei. Benedek szabályai évszázadokon át a nyugati keresz­ténység spiritualitásának iránytűje. Cassián (aki az egyiptomi típusú szer­zetes-keresztény ideált propagálja nyugaton) Benedektől kezdve Avilai Sz. Terézig a szentek Vademecum-a: Domonkos, Szent Tamás napi olvasmánya, sőt még a tridenti zsinat után is sokat idézett szerző a lelkiség irodalmá­ban. Később Kempis, Sz. Ignác lelkigyakorlatos könyve és a Filótea veszi át a középkor best-sellereinek szerepét. A két utóbbi nem papoknak vagy szerzeteseknek íródott. A világi történetírók még csak most kezdik fölfedez­ni a nagy „keresztények“ (Benedek, Nagy Sz. Gergely, Assisi Sz. Ferenc) korszakalkotó, európaformáló jelentőségét. Toynbee, Dawson, Heer a leg­nagyobb, legmodernebb európaiakat látja bennük. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom