Szolgálat 12. (1971)

Az egyház szava - A megújult óraliturgia (S. M.)

A MEGÚJULT ÓRALITURGIA

Március 15-én került könyvárusi forgalomba a Szentatyától febr. 2-án jóváhagyott „Institutio generalis de Liturgia Horarum“, azaz a megreformált egyházi zsolozsma bevezető, a régi „rubrikáknak" megfelelő része. Ebből az érdekeltek megismerhették az új breviárium elveit és formáját. A reform munkáját végző bizottság tagjai a világ minden tájáról való, különböző kultúrákat és felfogásokat képviselő lelkipásztorok és tudósok voltak. Nyolc év folyamán több mint száz tervezetet vizsgáltak át. Június 23-án nyújtották át a pápának az új zsolozsmás könyv első kötetét, amelyet latinul a vatikáni Poliglotta nyomda adott ki. Ebből készülnek majd a püspöki karok gondozásában a nemzeti nyelvű fordítások. Június 23-i dátummal tette közzé VI. Pál pápa Laudis Canticum kezdetű apostoli konstitúcióját, amellyel hivatalosan bevezeti az egyházba az új zsolozsmát.

Konstitúciójának első részében a Szentatya a zsolozsma keletkezését és történetét foglalja össze. Ezután bemutatja az új zsolozsmát, kiemelve, hogy szerkesztésében milyen elveket követtek. Az új zsolozsmát úgy építették föl, hogy a zsinat óhajának megfelelően a lelkipásztori munkát végző papság helyzetét tartották szem előtt. De mivel a zsolozsma Isten egész népének imádsága, úgy újították meg, hogy necsak papok, hanem nem-pap szerzetesek és világi hívek is tudják imádkozni. A zsolozsma célja a nap óráinak megszentelése (innen a mai név: liturgia horarum, óraliturgia), ezért egyes részeit úgy állították össze, hogy ez megfeleljen a mai élet ütemének. Hogy csakugyan a lélek imádsága lehessen és belőle ki-ki lelki táplálékot nyerhessen, a szövegeket rövidítették, viszont változatosabbá tették. A zsoltárok átelmélkedéséhez segítséget nyújtanak az alapgondolatot kiemelő címek és antifonák, valamint az elmélyedésre szánt csendes időközök. A 150 zsoltárt nem egy, hanem négy hét leforgása alatt veszik sorra; néhány zsoltárt ill. részletet keménysége miatt elhagytak. A zsoltárok latin szövegéül a Vulgata revíziójára alakított bizottság fordítását vették. A zsolozsma sarkpontjait alkotó Laudesbe és Vesperásba több ó- és újszövetségi éneket (canticum) vettek föl. A nocturnusoknak megfelelő olvasmány-zsolozsmában kevesebb lett a zsoltárok száma és több az olvasmány. A szentírási olvasmányokat úgy válogatták össze, hogy megfeleljenek a napi miseliturgiának. A többi olvasmányt is bizonyos témák köré csoportosították, éspedig úgy, hogy az év folyamán az üdvösségtörténet egészét át lehessen elmélkedni. A szentatyák szövegei mellé fölvették a lelki irodalom klasszikus és modern képviselőjének műveit is. Külön kötetben fog megjelenni az „ad libitum“ használható szövegek gyűjteménye. Az új breviáriumban nem kapott helyet semmi olyan, amit a történettudomány nem tud igazolni. A szentek életrajza az illető jellemét, lelki arculatát mutatja meg és azt, hogy milyen hivatást töltött be az egyházban.

70