Szolgálat 12. (1971)
Az egyház szava - A harmadik püspöki szinodus (Szabó Ferenc)
nem az egyház illetékességi körébe tartozik. Az egyháznak elsősorban világnézeti, erkölcsi kérdésekben kell irányt mutatnia; fel kell hívnia a figyelmet az igazságtalanságokra és a cselekvésre kell felszólítania a keresztényeket. Mert a keresztény szeretet legelső követelménye ma az igazságosságért való küzdelem. A felszólalásokat összegezve az érsek a következő öt kérdés- csoportot jelölte meg a nyelvi csoportok vitáihoz: 1) Felhívás a cselekvésre: Szükséges-e, hogy az egyház hivatalosan is cselekvésre szólítsa fel a keresztényeket az igazságosság megvalósítása érdekében? Ha igen, milyen problémákat kell megjelölnie? Szükséges-e a doktrinális elvek bemutatása, és ha igen, melyek legyenek ezek? Vannak-e olyan igazságtalan helyzetek, amelyeket az egyháznak nyilvánosan el kell ítélnie? Melyeket? Milyen módon kell ezekről a problémákról szólnia? 2) Az igazságosságra való nevelés: Mit kell tennie a hierarchiának és Isten egész népének e téren? Hogyan tanítsa az egyház az igazságosság elveit a különböző intézményekben, szervezetekben? 3) Tanúságtétel: Milyen módon ösztönözze az egyház tagjait arra, hogy ki-ki a saját hatáskörében megvalósítsa az igazságosságot? Készen vagyunk-e arra, hogy az evangélium követelményeit a gyakorlati életben is megvalósítsuk? Az igazságosság területén melyek a legsürgetőbb teendők? 4) Szolidaritás és együttműködés az egyházak között: miként lehet szorosabbra fűzni az együttműködést a szegény és gazdagabb országok helyi egyházai között, a nemzetközi szervezetekkel, más keresztény egyházak, más vallások képviselőivel? Milyen szerepet lehet adni a nőknek az egyházban? 5) Egyéb javaslatok: pl. fegyverkezési verseny, háború, erőszak, emigráció, stb. problémái. Milyen lelkipásztori irányelveket kell kidolgozni? A szinodus végső dokumentumai és a záróülés Az utolsó héten főleg a szavazásokkal és a záródokumentumok megfogalmazásával, módosításával voltak elfoglalva az atyák, plenáris üléseken vagy a bizottságokban. Megválasztották a szinodusi titkárság állandó Tanácsának 12 tagját (ehhez még hármat a pápa nevez ki): Afrikát képviseli Duval (Algir) és Malula (Kongo) bíboros, valamint Thiandoum dakari érsek; a két Amerikát Krol bíboros (Philadelphia), Lor- scheider brazil püspök és McGrath panamai érsek; Ázsiát-Ausztráliát és Óceániát Cahill ausztráliai, Cordeiro pakisztáni és Fernandes indiai érsek; végül Európát Höffner, Tarancón és Wojtyla bíboros. A miniszteriális papságról szóló dokumentum egyesítette a doktrinális részt és a gyakorlati kérdéseket, összesen 19 tételt kellett véleményezniök az atyáknak. Ebből az első szavazás alkalmával 14-et elfogadtak, öt pont azonban nem kapta meg a kívánt 2/3 többséget: a bevezetés, a doktrinális részből a hierarchikus papság eredetére és alapjára, a gyakorlati részből az evangelizálás és a szentségek kapcsolatára vonatkozó pont, végül a 12. és 14. propositio a cölibátusról. Bár a nagy többség világqsan a jelenlegi fegyelem fenntartása mellett foglalt állást az utóbbi kérdésben, a tételek egyes megfogalmazásait túlságosan negatívnak, egyoldalúnak találták. De a legtöbb vitára a nős férfiak pappászentelésével foglalkozó 14. propositio adott alkalmat, félreérthető megfogalmazása miatt. Már-már megfeneklett a 68
