Szolgálat 12. (1971)

Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: A hitoktatás mai irányai az Egyesült Államokban

A fenti típusú lélektani kutatásnak megfelelően az amerikai pedagógia a tanítást úgy fogja fel, mint a gyermek „behavior“-jének megváltoztatását. Az oktatás célja a behavior egész komplexumának megváltoztatása, tehát egyaránt áll praktikus és elméleti célok szolgálatában. Nemcsak az elmét, hanem az egész embert kell befolyásolni. Az elméleti oktatás önmagában való szemlélete behaviorista szempontból nemcsak helytelen, de szinte elképzelhetetlen.

Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy az amerikai pedagógia elsősorban (sokszor kizárólagosan] az un. „comprehensive high school“-t tartja szem előtt, azaz egy olyan középiskolát, amelyben elméleti tárgyakkal egyenrangúan nagyszámú ipari, technikai és más gyakorlati tantárgy oktatása folyik (háztartás, gépírás, autóvezetés, stb.).

c) A kísérleti programok térhódítása

Az újítások és a kísérletezés szeretete nem egészen új az amerikai nevelésben. A behaviorista pszichológia azonban alig ismer más módszert egy tanterv vagy egy program kialakítására, mint a kísérletét, amit statisztikai kiértékelés követ. Az amerikai tanárképzők mellett nem gyakorlóiskolák, hanem legtöbbször ún. „laboratórium-iskolák“ (laboratory school) működnek. A név tükrözi a pedagógiai szemléletet: a lényeg nem annyira a tanárjelöltek tanítási gyakorlatának biztosítása, vagy az oktatás módszereinek bemutatása, inkább új módszerek kipróbálása és kikísérletezése.

Az utolsó évtized során az amerikai oktatásban a kísérletezés erősen elterjedt. Csak néhányat említünk az új kísérleti módszerek közül:

— „team teaching“ (3-4 tanár együtt tanítja ugyanazt az osztályt együttesen, vagy váltakozva)

— „ungraded school“ (a konvencionális osztályfokozatok eltörlése)

— „open classroom“ (válaszfalak nélküli épület, a diákcsoportok egy nagy nyitott teremben szabadon mozogva dolgoznak)

— „mini-courses“ (pár hétre vagy hónapra kidolgozott tantárgyak, erősebb koncentrációt biztosítva)

— „individualized instruction" (csoportos oktatás helyett egyéni foglalkoztatás különböző segédeszközök felhasználásával)

— „modular scheduling“ (az oktatás idejének rugalmas beosztása, egyéni vagy csoportos szükségleteket követve)

— „computer assisted instruction“ (a tanár helyettesítése vagy kiegészítése számítógépek által).

Az új módszerek keresését nemcsak az Amerikában már-már hagyományos újítási vágy hozta létre, hanem szükségessé tették az új amerikai generáció igényei is. A mai felsős diák már teljesen a televízió légkörében nőtt fel. A háború utáni technikai fejlődés és anyagi jólét következtében sem kielégítetlen elemi szükségleteket nem ismer, sem a szegénység korlátáit. Ez az ifjúság testileg is hamarabb fejlődik, többet utazik, hamarabb tágul a látóköre, többet tapasztal és több alkalma van az önállóságra. Ennek

28