Szolgálat 12. (1971)
Tanulmányok - Farkasfalvy Dénes: A hitoktatás mai irányai az Egyesült Államokban
emberi személy filozófiája legyen uralkodó. A zsinat után azonban a perszo- nalizmus már nem mint egy bonyolultan gazdag, de csak keveseknek hozzáférhető filozófiai irány jelentkezik, hanem — meglehetős leegyszerűsítésekkel — elönti a vallásos kiadványok mindent szintjét, megjelenik a hittankönyvekben s a fiatalabb papság igehirdetésében, és ideológiai alapul szolgál az egyházi intézmények, főleg a szerzetesrendek megújulásában. A zsinatot megelőző teológiai átalakulás fő tényezői, a biblikus kutatás és a liturgikus mozgalom, a zsinat után ugyancsak a szekularizmus és per- szonalizmus hatása alá kerülnek. így mind a biblikus, mind a liturgikus megújulásban a történeti (és következésképpen a tradicionális) elem fokozatosan háttérbe szorul és sokszor feledésbe merül. Ez utóbbi folyamat Amerikában még csak meggyorsult azáltal, hogy a történeti gondolkodás az általános műveltségben alig tudott polgárjogot szerezni, még egyházi körökben sem. A gyakorlatiasság és a jövőre való irányulás viszont az amerikai lélekben mindig előtérben állt. 2) Az oktatás és nevelés új irányai A hitoktatást a pedagógia átalakulása is nagyban befolyásolta. Mivel Itt az amerikai nevelés jelenlegi helyzetét aligha tudjuk ismertetni, csak egy-két fontos elemet említünk meg vázlatosan, főképp a hitoktatás szempontjait véve figyelembe. a) Perszonalista és individualista szemlélet Az amerikai pedagógia e téren régi hagyományokkal rendelkezik. A nevelésnek és oktatásnak elsősorban egyéni szükségleteket kell kielégítenie, azokhoz kell alkalmazkodnia. Az amerikai felfogás szerint az az iskola jó, amely az odajáró tanulók igényeinek megfelel. Tehát az oktatás minőségének mércéje szélsőségesen szubjektív. A mérce igazában maga a diák, az ő igényeihez és érdekeihez kell alkalmazkodni. A kultúra kincseinek átadása mint oktatási cél másodrangú, sőt talán nem is mindenütt fogadják el. A múlt kultúrkincseiből a felnövő generáció merít ugyan a maga szükségletei szerint, de őrizetük, átadásuk, továbbfejlesztésük mint tárgyi érték túlságosan „konzervatív“ álláspontnak tűnik, sőt annak tűnt már a tegnap Amerikájában is. b) A behaviorizmus hatása Az amerikai pedagógia lélektani fegyvertárát elsősorban a behaviorizmus- tól kölcsönözte. „Behavior“ viselkedést, magatartást jelent; a pszichológiai kutatásban az egyén külsőleg megfigyelhető megnyilatkozásainak összegét. A behaviorista pszichológus nem valami rejtett tudattartalmat, vagy tudatalatti folyamatokat kutat, hanem a „behavior“ változásainak törvényszerűségét akarja lemérni, vizsgálja megváltoztatásának lehetőségeit és módjait, és módszereket próbál kidolgozni prognózisára. 27
