Szolgálat 10. (1971)

Tanulmányok - Zichy Aladár: A harmadik világ

betegséggel szemben; az emberek fizikailag gyengébbek és kitartásuk kevesebb (ami nem föltétlenül jelenti azt, hogy egy pocakos svájci honpolgár serényebben végezné el — a szokatlan körülmények között — egy nepáli hegyilakos napi munkáját); az ember élénksége, testi-szellemi aktivitása csökkent, és a szellemi fejlődés gátolt, mert a gyermekkori agyképződéshez szükséges tápanyagok nem, vagy csak kisebb mértékben állnak a szervezet rendelkezésére.

A szellemi elmaradottság — nem a korlátoltság, hanem a kiskorúság értelmében! — elsősorban a nemfunkcionális gondolkodásban nyilvánul meg. Okozati összefüggések keresése, a „miért?“ kérdés föltevése idegen a kiskorú ember számára. Ezzel kapcsolatos ítélőképességük fejletlensége is. Másodsorban apátia jellemzi az ilyen embert, ölhetett kezű tétlenségben képes olyan eseményeket figyelni, amelyek a civilizáció emberét már régen cselekvésre ösztönözték volna. Hiányzik nemcsak a modern értelemben vett vállalkozó szellem, de mindennemű kezdeményezés is, mert a kiskorú ember még nem tudja, hogy a világ megváltoztatható, hogy a Föld arcának formálása rajta múlik. Nincs hite az esetleges vállalkozás sikerében. Harmadsorban meg kell említenünk az előrelátás hiányát. A kiskorú ember kézből szájba él (ha kevés a kenyér, nem is tehet másként, tehát nem is szokhatta meg másként), nem tervez, a jövőre legföljebb aratástól a következő aratásig gondol. Megesik, hogy eldob egy fél tál rizst, pedig kétséges, mit eszik másnap. Negyedsorban feltűnő a kombinációs érzék hiánya, összmunkában nehézkesek és körülményesek, szervezőképességük szintje rendkívül alacsony. Akkor is egyedül cipelnek egy fatönköt, ha majd megszakadnak, mert a fizikai megerőltetés még mindig egyszerűbb, mint az összmunkához nélkülözhetetlen szellemi.

Építsük meg tehát a harmadik világ átlagemberének modelljét! Egészséges étrendet nem, és európai értelemben vett oktatást nem vagy alig élvező emberről van szó. Ez az ember, ha egyszerű fizikai munkára állítjuk be, hamar elfárad, nem dolgozza végig a nyolc órát, hanem le-leül, betegeskedés miatt gyakran elmarad. Ha bonyolultabb fizikai munkát kívánunk tőle, akkor esetlen. Szellemi munkára pedig alkalmatlan, hisz gondolkodásmódja logikátlan, távlatok nélküli, ötletekben szegény. Magatartása inaktív és felelősségtől vonakodó. Ugyanakkor ez az ember európai mérce szerint igen nyugodt, türelmes, a dolgok derűs oldalát meglátni hajlamos és rendszerint készséges. A betevő falat után a tréning hiányzik neki. S a gyakorlat hiánya mindjárt bizonyos alapvető mozgások begyakorlásánál kezdődik. Mért nem tud egy maláj gyerek ugrás előtt két lábbal dobbantani vagy mért van nehézsége egy néger fiúnak egy rugós csavar meglazításánál, s mért kapar- gatja az indió akkor is ujjaival össze a füvet, ha mellette van a gereblye? Mert nem ismer bizonyos összetett mozgásokat, mint pl. a tolás és csavarás egyidejű kombinációja, mert merevebbek az ujjai, mint az európai emberé,

38