Szolgálat 10. (1971)

Könyvszemle - Tallózás a lelkiség irodalmában (Béky Gellért)

dalmi keretekben, a kor, az egyes népek, egyének jellemén át, vagyis a teljes összefüggésben, kontextusban próbáljuk megítélni és megérteni. Ezen a téren nagy szolgálatot tesznek az ilyen szellemben megírt alapos tanulmányok. Ilyenek: J. STEIN- MANN, Saint-Jean Baptiste et la spiritualité du désert (Maitres spirituels, 22, Seuil, 1955, 192 o.) és ugyancsak Steinmann remek Jeromosa (az eredeti franciául; az angol kiadás „S. Jerome and his time“ a Fides Publishers-nél jelent meg, Notre Dame, Indiana, 1959, 358 o.). — H. BACHT SJ Pachomius-tanulmányai nemcsak érdekesek, hanem kézzelfoghatóan érzékeltetik, mennyire örököse a mai kor gyermeke is az „atyáknak". — J. GRIBOMONT OSB Nagy Sz. Vazul engedelmesség-fogalmának leírásával azt a benyomást kelti az emberben, mintha Vazul 1600 évvel ezelőtt, teljesen az evangéliumra támaszkodva, félreérthetetlenül a II. vatikáni zsinat nyelvén szólna (Suppl. de Vie Spirituelle, 1952 május, 192-215). — D. KNOWLES OSB egy rövid, de rendkívül tartalmas könyvecskében a szerzetesrendek, fejlődését vizsgálja. Utolsó fejezete az engedelmesség fogalmának történeti itineráriumát és különféle értelmezéseit összegezi. (From Pachomius to Ignatius. Clarendon Press, Oxford, 1966.) — Hasonló szellemben, de talán még alaposabban dolgozta fel H. RAHNER a Szent Ignáccal kapcsolatos kérdéseket a rendalapítóról írt számos cikkében és könyvében, pl.: Ignatius von Loyola als Mensch und Theologe (Freiburg, Herder, 1964, 528 o.).

7) Néhány „korszerű“ téma:

a) Kedvelt tárgya a jelenkor íróinak a „tökéletesség“ fokainak, mibenlétének, dinamikus voltának teológiai boncolgatása. Gondoljunk csak K. RAHNER mély elmélkedéseire („Uber das Problem des Stufenweges zur christlichen Vollendung“, Schriften z. Theol. Ill, 11-34; „Die Kirche der Heiligen“, ibd. 111-126); a magyar ÖRSY László „Open to the Spirit"-jére (I. előző számunk bibliográfiáját — Szerk.), vagy J. SUDBRACK cikkére: „Geistliches Leben: Aufstieg oder Begegnung" (Geist u. Leben, 42 (1969), 263-279). H. U. v. BALTHASAR és J. DANIELOU Nyssai Sz. Gergelyről írt tanulmányai és fordításai megmutatják, hogy a görög egyházatya meglepően új, eredeti és dinamikus tökéletességfogalma még a leghaladóbb szellemeket is kielégíti, s ugyanakkor a „régiek“-et is gyönyörűséggel és reménnyel tölti el.

b) Roppant fontos és érdekfeszítő tárgykör lenne a Biblia és a lelkiélet viszonyának tudományos-pasztorális feldolgozása történelmi távlatokban, az Egyház, a szerzetesrendek és a laikus hivők lelkisége szempontjából. A Dictionnaire de Spiritualité a jeles szakember, X. LÉON-DUFOUR tollából kb. 150 oldalt szentel a kérdésnek (Écriture Sainte et vie spirituelle). Német nyelvterületen jólsikerült sorozatot adott ki W. TRILLING: Geistliche Schriftlesung. Erläuterungen zum Neuen Testament für die geistliche Lesung. (Patmos kiadó, 1962 júliustól.) A mintegy 30 kötetre tervezett sorozat már majdnem végig megjelent. Ismertetése a Geist und Leben 1971-es évf.- ban olvasható (144-152).

c) Újabban egyre nagyobb súlyt fektetnek a lelkiség lényegénél fogva apostoli jellegére. De ugyanakkor nem egyszer szembeállítják az apostolit a szemlélődéssel. Pedig ez a dualizmus, akárcsak a test-lélek dualisztikus felfogása, nem annyira bibliai, mint nemkeresztény filozófiai alapokon nyugszik. Elég elolvasni M. H. VICAIRE OP alig 90 oldalas könyvét (L’Imitation des Apotres, Cerf, Paris, 1963), hogy meggyőződjünk: mennyire mély, gazdag és korok szerint változó értelme és tartalma volt már az „apostoli“ jelzőnek az elmúlt 2000 év alatt.

d) A „fuga mundi“, amelynek már a múltban is kiterjedt irodalma volt, jelenleg újra felkapott téma. Elég néhány nevet és címet említeni: BACHT, Weltnähe oder Weltdistanz? Frankfurt 1962; BOUYER, Mensch oder Christ? Frankfurt 1955, „Le mépris du monde“ (Coll. Problémes de vie religieuse)^ „La séparation du monde“ (Pr. de la religieuse d'aujourd'hui), K. RAHNER, Frömmigkeit früher und heute (Sehr. z. Theol. VIII, 11-31), Die ignatianische Mystik und Weltfreudigkeit

106