Szolgálat 9. (1971)
Tanulmányok - Csizmazia Piacid: A monasztikus élet mai irányai
monasztikusnak, minden más visszaélés, vagy legalábbis eltávolodás az igazi monasztikus eszménytől. Az ilyen álláspont azonban teljesen szembenáll a történelmi fejlődéssel és a tényleges, élő valósággal. Az életet, a történelmileg kialakult, színesen gazdag életformákat nem lehet a fogalmak és jogi meghatározások kaptafájára húzni. A monasztikus élet sokfélesége elsősorban onnan ered, hogy itt a szerzeteséletnek (a remeteség mellett) legősibb, leghosszabb múlttal rendelkező formájáról van szó, amely még az őskereszténység gondolatvilágában és értékrendszerében gyökerezik, és több mint másfélezer év alatt természetesen sokat alakult, sok új mozzanattal gyarapodott. Ez a sokfélé-ágazás annál inkább lehetséges volt, mert a monasztikus élet alapvető tendenciái még jóval a szerzetesélet későbbi specializálódása és papi jellegűvé válása előtt alakultak ki. így eredetileg nem is voltak olyan határozott, speciális célkitűzései, mint sok újkori rendnek; célja voltaképpen csak az volt, hogy a teljes komolysággal Istennek szentelt keresztény élet alapvető lelki elveit és közösségi kereteit megadja. Ez tette később lehetővé többféle speciális életstílus vagy feladat vállalását, anélkül, hogy a monasztikus alapjelleget fel kellett volna adni. Nem tagadható, hogy a sokfelé ágazó fejlődésben voltak és vannak hibák és kisiklások is: a munkafeladatoknak és az istenszolgálat lelki értékeinek egyensúlya nem egyszer megbomlott, fontos monasztikus értékek tudata elhomályosult. De a főbb irányok kialakulásában mindig fel lehet ismerni bizonyos alapvető értékek érvényesülését: a múlt lelki kincseinek megbecsülését és élő felhasználását (a Zsinat által hangsúlyozott „visszatérés a forrásokhoz" a monasztikus mozgalmaknak mindig újra visszatérő motívuma); a harmonikusan megszervezett keresztény élet- közösség és közös célokat szolgáló munka igényét; a csend és egyszerűség légkörét; a közös istendícséret és elmélyedő istenkeresés fontosságát. Ha ezek az alapvető értékek érvényesülnek, akkor a monasztikus élet- és munkastílus sokféleségét nem kell elítélnünk. A monasztikus ideál részletekben való hajlékonysága, úgy érezzük, ma is nagy előny, mert lehetőséget ad új követelményekhez való alkalmazkodásra, új közösségi kísérletekre, a múlttal való erőszakos szakítás nélkül. ősi szerzetes életforma és a mai világ Mint az Egyház és társadalom más intézményeinek, a monasztikus szerzetességnek is szembe kell néznie a XX. század roppant technikai, szociális, kulturális változásaival és az ezekből adódó komoly, sokszor kíméletlenül életbevágó kérdésekkel. Ez a szembesítés és útkeresés sehol sem könnyű, de különösen bonyolult és kényes feladat olyan intézményeknél, ahol egy hosszú múlt örökségeivel, terheivel és értékeivel kell számot vetni, ahol sokszor évszázadok által szentesített nézeteket és kellemesen megszokott életformákat is mérlegre kell tenni. Van-e egyáltalán létjogosultsága a monasztikus életnek a mai világban? Lehet-e, érdemes-e ma olyan életstílust 38
