Szolgálat 8. (1970)
Eszmék és események - A harmincéves taizéi közösség
ESZMEK ES ESEMENYEK A HARMINCÉVES TAIZÉI KÖZÖSSÉG Taizé kis francia község Cluny és Citeaux, a nagy bencés és a nagy ciszterci tűzhely között. De 30 év óta fogalommá nőtt: a keresztény egységnek és az egyházak megújulásának szimbólumává. A prior, Roger Schutz és asszisztense, Max Thurian könyvei révén is közismert. Jubileumuk alkalmából megkértük Roger testvért, mutassák be ők maguk közösségüket lapunkban. Azt válaszolták: legjobbnak tartják, ha rövid összefoglaló tájékoztatás után arról beszélnek, ami most leginkább foglalkoztatja őket: a fiatalok zsinatáról. Az erről szóló beszámolót egy fiatal leány, az előkészítő csoport egyik tagja készítette nekünk. A beszámoló a maga kristályos, nyugodt egyszerűségében önmagáért beszél. Ezek a szerzetesek és ezek a fiatalok Istenből és nem önmagukból akarják megreformálni a világot. Tudnak imádkozni, elmélkedni, tudnak várni, tudnak alázatos készséggel figyelni Isten és egymás szavára. De tudják azt is, hogy éppen így és ebben kell „jeT-nek lenniök a mai világban. Szándékukra máris felfigyeltek. Dr. Carson Blake, az Egyházak Világtanácsának főtitkára bejelentette, hogy részt kíván venni a zsinaton. VI. Pál pápa és Athenagoras pátriárka is rokonszenwel nyilatkozott a kezdeményezésről. Roger testvér elgondolása szerint a taizéi közösség ideiglenes jellegű: az egység létrejöttét szolgálja és azzal együtt feladata is megszűnik. Hogy valóban így lesz-e: Isten dolga. De kívánhatnánk-e jubileumukra jobbat nagyszerű közösségüknek, mint hogy imáik, életáldozatuk, szolgáló szeretetük csendes sugárzása mielőbb meghozza a boldog összeforrásnak ezt az idejét! Taizé az első protestáns szerzetesközösség a reformáció óta. Idén múlt 30 éve, hogy Roger Schutz, a közösség alapítója és priorja magánosán letelepedett Taizében, hogy az imádságnak éljen és egyben megossza a legszegényebbek életét. 1949 húsvétján a lassanként hozzácsatlakozott hat más testvérrel együtt egész életükre elkötelezték magukat a közösségi élethivatásra, s ezzel a cselekedetükkel lerakták a jelenlegi közösség alapkövét. Az ökumenizmus a legelső napoktól kezdve legbensőbb szívügyük volt. A közösség ma több mint 70 tagot egyesít. Majdnem mind protestánsok (kálvinisták, luteránusok, episzkopalisták, stb.) és kb. tíz országból valók. Legújabban, Marty párizsi érsek beleegyezésével, három fiatal katolikus is a közösség tagja lett. 1952 óta kis testvérietekbe tömörült tagok rajzottak ki, hogy barátilag megosszák a földgömb legelhanyagoltabb vidékein lakók életét: Recifében (Brazília), Chicago és Bogota gettóiban, Afrikában. A monasztikus hagyomány nagy áramlatában állva a taizéi szerzetesek az evangélium felszólítása szerint mindent elhagynak, hogy kövessék 70
